A német-magyar kapcsolatok távlatosságának és erejének bizonyítéka a BMW német autógyár debreceni beruházása – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. Gulyás többek között beszélt még a magyar búzatermelés kiugró eredményéről, szóba került a központi közigazgatásban tervezett 10-15 százalékos létszámcsökkentés, valamint a genderszakok jövője és a miniszteri fizetések is.
Közös érdek a magyar-német kapcsolatok erőssége
A tárcavezető közölte, az a 400 hektár terület, amely a beruházáshoz szükséges, egymilliárd forintot ér, de a beruházás volumene egymilliárd euró, tehát az érintett termőföld hasznosítása nem lehetne ilyen kifizetődő más módon, ráadásul rengeteg új munkahely jön létre. Kitért arra, Debrecen városfejlesztése is új szakaszba léphet. A beruházással már a harmadik nagy német prémiumautó-gyártó is megjelenik Magyarországon, és az ország nyugati és középső része után a keleti régióban is nagy járműipari beruházás valósul meg – mondta Gulyás Gergely. Közölte, nagyságrendileg ezer munkahely jön majd létre. Kérdésre elmondta, egyelőre nincs konkrét összesítés arról, hogy milyen hozzájárulást ad az állam a beruházáshoz, de tízmilliárd forintot meghaladó összegről van szó.
A biztosított kedvezmények nem térnek el a más beruházásokhoz adott kedvezményektől
– tette hozzá. Gulyás Gergely szerint a magyar-német politikai kapcsolatoknak is erősnek kell lenniük, közös érdek a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzése, ezért látogatott nemrég Berlinbe Orbán Viktor miniszterelnök – idézte fel, hozzátéve, ő maga is Berlinbe megy augusztus 29-én.
Több, mint 20 millió embert tudunk ellátni búzával
Gulyás Gergely keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: Magyarországon idén 4,8 millió tonna búza termett. 1,2 millió tonna gabona elég egy tízmilliós ország élelmezésére, vagyis ma Magyarország búzával 20-22 millió embert is képes ellátni, ami jól mutatja a magyar mezőgazdaság erejét – hangsúlyozta.
A tárcavezető úgy látja, rendkívül előnyös, hogy amikor a világban sok helyen az éhínség veszélye fenyeget, Magyarország exportálni is képes búzát.
Létszámcsökkentés a központi közigazgatásban
A tárcavezető arról is beszélt, hogy óvatos becslés szerint 15-20 százalékos létszámcsökkentés lehet a központi közigazgatásban, a cél, hogy ez január 1-jére megvalósuljon. Kifejtette, kevesebb, mint 14 ezren dolgoznak ma a minisztériumokban és a háttérintézményekben, de ez a szám csökkenthető. Az intézkedés célja nem a költségmegtakarítás, hanem a párhuzamosságok megszüntetése a rendszerben, hiszen a fejlesztések, a digitalizáció következtében ma kevesebb munkatárs is elegendő lehet ugyanazon feladatok ellátására – magyarázta. Gulyás Gergely hangsúlyozta, a cél a hatékony, gyors és olcsó központi közigazgatás. Úgy vélte, indokolt áttekinteni, hogy milyen munkakörökben mennyien dolgoznak, hogy a felesleges álláshelyek megszűnjenek.
Az intézkedéssel egyidejűleg minőségi bérfejlesztésre is lehetőség nyílik
– mutatott rá.
A genderszakok megszüntetéséről
A genderszakokkal kapcsolatban a tárcavezető elmondta, ha megnézik, hogy az érintett szakokra mennyien jelentkeztek, az bármely szak esetében már önmagában érv a megszüntetés mellett. A kormány világos véleménye szerint az emberek férfinak vagy nőnek születnek, és olyan életet élnek, amilyet kívánnak – jelentette ki. Hozzáfűzte, ezen a területen azonban oktatási tevékenységet az állam nem kíván finanszírozni. Megjegyezte, jövő szeptembertől nem lehet jelentkezni ilyen szakra állami akkreditáció mellett.
Pörög a magyar turizmus
A miniszter elmondta, hogy a komoly növekedés történt a magyar turizmusban, az összesített vendégforgalom az idén a tavalyihoz képest eddig 5,3 százalékkal emelkedett, a szálláshelyek bevételei pedig több, mint 10 százalékkal növekedtek az első félévben. Közölte: a külföldi vendégek száma 4 százalékkal, a belföldieké 6,8 százalékkal emelkedett időarányosan a tavalyi évhez képest.
Kiemlelte, hogy a SZÉP-kártya-használat sem volt soha ilyen magas, júniusig összesen 8,5 milliárd forintot költöttek el SZÉP-kártyával. A tárcavezető összegzése szerint a turizmus hosszú távon is a magyar versenyképesség fontos ágazata.
Komolyan veszi a kormány az Állami Számvevőszék által feltárt visszásságokat
Gulyás Gergely az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kórházakat érintő vizsgálatáról szólva kijelentette: a kormány komolyan veszi az ÁSZ által feltárt visszásságokat, ugyanakkor a jelentés a 2008 és 2015 közötti időszakra vonatkozik, és a nem állami fenntartású szakrendelőket is vizsgálta. Közölte, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) át fogja tekinteni, hogy a feltárt szabálytalanságok fennállnak-e még, és ha igen, akkor a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Mint mondta, a kormány fog erről tárgyalni, de egyelőre azt szeretnék látni, hogy 2015-höz képest változott-e, és ha igen, akkor jó irányba változott-e a helyzet, és a szaktárca szerint miként garantálható a hatékony gazdálkodás a intézményekben. Kérdésre hozzátette, hogy az Emmi intézkedési tervet fog készíteni az ügyben.
A miniszteri fizetések
A miniszteri fizetések kérdéséről Gulyás Gergely azt mondta: a fő szabály szerint a kétszerese a képviselői alapbérnek a miniszteri fizetés, a képviselői bért pedig az átlagbérhez kötötték, így, ha az csökken, akkor a miniszteri, képviselői fizetés is csökken. Itt hosszú távon is egy olyan sorsközösség van, ahol együtt sírunk, együtt nevetünk – fogalmazott.
Kifejtette, hogy összességében 65 százalékos béremelés történt az elmúlt 8 évben, ugyanakkor az állam a legvégére hagyta magát, csak azok után emelkedik a közszolgák és a miniszterek fizetése, hogy korábban a rendvédelemben, a pedagógusoknál és a katonáknál is megvalósult a béremelés.
Megmarad Budapest hagyományos arcképe
Gulyás Gergely arról is beszámolt, hogy a kormány tárgyalt a magasházakról, és a kabinet szándéka egyértelműen az, hogy Budapest megőrizhesse hagyományos arcképét, ezért felhőkarcoló-tilalmat vezet be Magyarországon.
Hozzátette, hogy a szabályozás szerint 65 méterig nem esnek a szabályozás alá az épületek, 65 és 90 méter között bonyolult, esztétikai szempontokat is figyelembe vevő engedélyezési folyamat lesz szükséges, 90 méter feletti felhőkarcoló pedig nem épülhet a hatályba lépést követően.
Gulyás elmondta, hogy a Molnak, az OTP-nek és a Richternek, mint a magyar gazdaság három regionálisan is jelentős zászlóshajójának informális egyeztetéseken ajánlották fel, hogy székházat, toronyházat építhessenek. Közülük a Mol volt az egyetlen, amely élni kívánt ezzel, így 120 méteres magasháza épülhet meg. Elmondta, hogy a Mol épületéről még a szabályozás megszületése előtt született döntés.
Segítség az almatermelőknek
Gulyás Gergely az almatermelők ügyére vonatkozó kérdésre elmondta, a kormány eszközei mérsékeltek, de segítik a termelők összefogását, mert méltánytalannak tartják a kilogrammonként 13 forintos felvásárlási árat. A kormány közvetítőként lépne fel az ügyben, piaci megállapodásnak kell létrejönnie, méltányos áron kell felvásárolni az almát – közölte.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS