Gulyás: a polgári Magyarország cáfolata mindannak, amit a kommunizmus képviselt

A polgári Magyarország nem képzelhető el anélkül, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk a diktatúra áldozataira, a málenkij robotra elhurcoltakra, a kényszermunkatáborokban életüket vesztettekre vagy az ’56-os forradalom vérbefojtásának áldozataira – emelte ki az Országgyűlés alelnöke az Országházban szerdán rendezett emlékkonferencián.

Gulyás Gergely a Trauma és tabu – málenkij robot 1944/45 – 2014/15 című tanácskozáson úgy fogalmazott: a polgári Magyarország értékalapú cáfolata a kommunizmus hol sanyargató, hol sivár valóságának, a magántulajdon tagadásának, a szabad és gondolkodó közösségek ellehetetlenítésének, az egyházellenességnek, a nemzetben gondolkodó szabad polgárokból álló, művelt középosztály célzott felszámolásának.

E gyásznapon nemcsak azokat a tízezreket sirathatjuk, akik a kommunizmus magyarországi négy évtizede alatt az elnyomó diktatúra elleni harcban, bátor ellenállásban vesztették életüket vagy akiket emiatt a diktatúra megfosztott szabadságuktól, hanem sírhatunk az ország egésze miatt is, amelyet a jaltai világrendben évezredes szerves nyugati kötődése ellenére a II. világháború győztes hatalmainak vezetői a Kelethez soroltak. Ezzel Magyarország egy embertelen, bukásra ítélt történelmi kísérlet szenvedéstörténetének áldozata lett – mondta Gulyás Gergely.

Felidézte, hogy 70 évvel ezelőtt Magyarország két gyilkos diktatúra küzdelmének határvidéke volt. A náci megszállást kommunista megszállás váltotta fel, amelyet évtizedeken át felszabadulásnak kellett hazudni, noha csak két embertelen önkényuralom hasonlóan kegyetlen urai váltották egymást, megfosztva az országot a nemzeti önrendelkezéstől, polgárait méltóságuktól és alapvető szabadságjogaiktól.

Kitért arra is, hogy a keletről jövő, németeket kiszorító ukrán front 1944 októberében foglalta el Kárpátalját, s az egyik első intézkedésként a hadköteles korúakat, a 18 és 55 év közötti magyarokat begyűjtötték. Szavai szerint a szovjet rendszer kegyetlenségét jelzi, hogy ehhez képest a kitelepítettek között 13 évesek és jóval 60 év felettiek is voltak. Hozzátette, a magyar lakosságot és csak a magyar lakosságot málenkij robotra osztották be. A gyűjtőtábor után pedig a munkára alkalmasakat továbbküldték a Szovjetunióba kényszermunkára. A táborba fél év alatt hurcolt mintegy 40 ezer ember egyharmada ott pusztult el, akiket pedig továbbhurcoltak a Szovjetunióba, azoknak a fele soha nem tért haza – mondta Gulyás Gergely.

Hozzátette: ennek elszenvedője volt a trianoni Magyarország területén több tucat táborban málenkij robotra összesen kétezer magyar helységből begyűjtött több mint 250 ezer férfi és nő, magyar és sváb is. Az elhurcoltak nagy része soha nem tért vissza.

Az alelnök szerint különösen fontos: akik úgy élnek még közöttünk, hogy átélték e borzalmakat, saját személyes szenvedéstörténetüket a nemzeti emlékezet részévé téve tudatosítsák az utánuk jövő generációk számára, mit kellett elszenvednie az embernek az embertelenségben és ezáltal azt is, mekkora érték a ma már természetesnek tűnő szabadság. Így őrizhetjük meg mindannyian méltóképpen a kommunista diktatúra áldozatainak emlékét – zárta ünnepi beszédét Gulyás Gergely.

Forrás: MTI

Fotó: hvg.hu