Európa akkor is fontos számunkra, ha a mai vezetői józan gondolkodás hiányában a kommunista, antiszemita Marx Károly szobrának lábaihoz térdelnek koszorúzni, feledve, hogy a XX. századi európai történelemben hány millió áldozatot követelt a kommunizmus, antiszemitizmus és általánosságban Marx tanai – fogalmazott Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter a Bem téri 1956-os megemlékezésen hozzátette, erősödő és emelkedő nemzet lehetünk “egy, az önazonosságtudat elvesztésétől fenyegetett kontinensen”.
Az összefogás fontosságáról beszélt a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen hétfőn a budapesti Bem téren.
Történelmünk legnagyobb tanulsága, hogy addig maradhatunk szabadok, addig őrizhetjük meg magyarságunkat, amíg képesek vagyunk összefogni
– hangoztatta a miniszter Bem József szobránál a hagyományos fáklyás felvonulás a térre érkező résztvevői előtt. Kiemelte, minden magyarnak a világon tudnia kell, hogy számíthat az anyaországra, és “ezért kell ma minden erőnket latba vetni a kárpátaljai magyarság védelmében”.
Az 1956-os forradalmárok azért harcoltak, hogy szabadok legyünk és magunk határozhassunk saját sorsunkról
– hangsúlyozta, majd megjegyezte, az alkotmány is rögzíti, hogy mostani szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt. Kijelentette, az emlékezés felelősség; amikor az előttünk járók áldozatai előtt fejet hajtunk, s a forradalom általuk kivívott győzelmére és a szabadságharc bukása után általuk megjárt pokolra emlékezünk, akkor egyben mércét is állítunk.
Egy összehasonlíthatatlanul nehezebb kor elérhetetlennek tűnő magasságú mércéje azt üzeni a mának, hogy a szabadság akkor is érték és áldás, ha a világ szabad felére tekintve gyakran meg kell állapítanunk, hogy nem így képzeltük a szabadságot. Mégis, egy ma születő gyermek előtt nyitva álló lehetőségek és távlatok minden létező nehézség és társadalmi különbözőség ellenére összehasonlíthatatlanul jobbak, mint az elmúlt évszázadban bármikor
– mutatott rá Gulyás Gergely. Kifejtette, erősödő és emelkedő nemzet lehetünk “egy, az önazonosságtudat elvesztésétől fenyegetett kontinensen”; e helyzeten létező vagy látszólagos ellentmondások nem változtatnak. Mint mondta, az intézményesített európai együttműködés akkor is elengedhetetlen fontosságú, ha ma az Európai Uniót alkotó tagállamokat, különösen a közép-európaiakat az unió közös intézményeinek jelentős része nem szolgálni, hanem foglyul ejteni akarja.
Európa akkor is fontos számunkra, ha a mai vezetői józan gondolkodás hiányában a kommunista, antiszemita Marx Károly szobrának lábaihoz térdelnek koszorúzni, feledve, hogy a XX. századi európai történelemben hány millió áldozatot követelt a kommunizmus, antiszemitizmus és általánosságban Marx tanai
– fogalmazott Gulyás Gergely. Azt mondta, a nosztalgiával, a balítéletekkel és az ideológiával szembe kell állítanunk a valóságot. Azt a teljes kudarcot, amely nemcsak a gazdaságban és államszervezésben érte a létező szocializmus diktatúrájával sújtott országokat, hanem a személyes, emberi létezés legfontosabb területén is, hitben, szabadságban, jogkorlátozásban és a közösségi életben.
Ismernünk kell a legyilkolt, az elrabolt és a megtört életek történetét, és ismernünk kell azokat is, akik a bűnöket az emberek ellen elkövették
– hangsúlyozta.
A kommunizmus gyilkosait és gyilkos ideológiáját soha nem igazolhatjuk, és nem hagyhatjuk, hogy mások Európában bárhol igazolni próbálják
– fogalmazott Gulyás Gergely.
Ma nem könnyű magyarnak lenni
Bencze Norbert kárpátaljai egyetemista a határon túli magyar egyetemi hallgatók nevében azt hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet soha nem adta el a szabadságát.
Ugyan feldarabolták és eltiporták, ám a lánctalpak alatt újra kivirágzott a szabadság. Ez a szabadság pedig az 1956-os hősöknek köszönhető
– fűzte hozzá.
Arról is szólt, hogy a polgárháborús Ukrajnában, Kárpátalján, ahol próbálják az igaz magyarokat megfélemlíteni, ma nem könnyű magyarnak lenni. Az ukrán kormányzat ugyanis – a többi közt az oktatási törvénnyel – mindent megtesz a magyarság ellehetetlenítése érdekében.
Ám a meghunyászkodás nem összeegyeztethető a magyar jellemmel
– szögezte le.
Az ünnepség résztvevőinek többsége a Műegyetem elől indult fáklyás felvonulással érkezett a Bem térre. A menettel a forradalom egyik meghatározó eseményeként számon tartott október 22-i műegyetemi diákgyűlésre emlékeztek. Ezen a hallgatók pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket, illetve arról is döntöttek, hogy a lengyel nép melletti szolidaritás jegyében másnap, vagyis október 23-án a Bem térre vonulnak. A most hétfőn több ezer ember, többségében fiatalok részvételével megtartott felvonulást három korabeli Csepel teherautó vezette fel, a platókról pedig korhű ruhába öltözött fiatalok integettek, illetve a korabeli slágereket és rádióadásokat sugároztak a teherautókon elhelyezett hangszórókból. Egy régi villamos is kísérte a 62 évvel ezelőtti eseményt idéző felvonulókat. A fáklyás felvonulás, illetve a Bem téri megemlékezés társrendezője a Rákóczi Szövetség volt. Az ünnepség résztvevői, köztük Gulyás Gergely és Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára néma főhajtással emlékeztek az 1956-os hősökre.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS