Gulyás Gergely: a Fidesz hiába sikeres, ma mégsem elég vonzó a fiataloknak

A Fidesz hiába sikeres, ma mégsem elég vonzó a fiatalok számára, ami ki is jelöli az egyik legnagyobb aktuális feladatunkat – mondta a Magyar Időknek adott interjújában Gulyás Gergely. A párt alelnöke arra is rámutatott, a plakáttörvény szigorításával az ellenzéki kritikákra is válaszolnának. De beszélt a pártdiktatúra titkosszolgálati- és ügynökaktáinak végső rendezésének lehetőségeiről, a nemzeti konzultáció körül felmerülő kérdésekről is.  

Az alábbiakban eredeti interjú szerkesztett kivonatát olvashatják.

– Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról nyújtott be módosító javaslatot. Mi az oka az időzítésnek?

– Évek óta fennálló vita, hogy mikor lehet a mágnesszalagokat átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL), és ezzel egyidejűleg mikor válnak kutathatóvá azok. A mostani törvénymódosítás ezt lehetővé teszi, ezzel nagy lépést téve a kommunista múlt titkosszolgálati működésének az eddiginél is teljesebb megismerhetőségének irányába. Ezt szolgálja a Nemzeti Emlékezet Bizottság létrejötte és működése is.

– Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke szerint ez a javaslat csak részletkérdésekkel foglalkozik, és továbbra sem arról van szó, hogy megteremtené az ügynöknyilvánosságot.

– Szerintem végre meg kellene mondani, hogy mindazok, akik aktanyilvánosságról beszélnek, pontosan mire gondolnak. Magyarországon a kutatói nyilvánosság lényegesen nagyobb, mint a volt kommunista országok szinte bármelyikében. Mindenki kikérheti a rá vonatkozó megfigyelési dokumentumokat. Az is tény, hogy az ÁBTL iratanyaga hiányos, hiszen a rendszerváltozás időszakában sokan célzottan vittek el, illetve semmisítettek meg iratokat, ezért sok minden nem, vagy nem pontosan rekonstruálható. Az az elképzelés, hogy az ÁBTL-ben óriási, a rendszerváltozás után harminc évvel a magyar politikát alapvetően megrengető titkokra lehet lelni, szerintem alaptalan. A másik fontos szempont, hogy a mai ügynökfogalom alkalmatlan a különbségtételre. Ügynök az, aki „hazafias alapon”, önként jelentkezett besúgónak és jelentéseivel embereket juttatott börtönbe és az is, akit megzsaroltak például azzal, hogy a hozzátartozója nem kap orvosi ellátást, gyógyszert, ha nem ír alá, de egyébként soha semmilyen jelentést nem adott, vagy semmilyen sérelmet nem okozott senkinek. Egyetértek azzal, hogy a diktatúra titkai nem lehetnek a demokrácia titkai is, de csak addig, amíg biztosítható, hogy a diktatúra áldozatai nem válnak a demokrácia áldozataivá.

– Lezárult az újabb nemzeti konzultáció, amit minden idők legsikeresebbikeként tartanak számon. Kitöltötte?

– Igen, az utolsó este, interneten keresztül.

– A kormány szerint ez egy innovatív eszköz, amely alkalmas a polgárok bevonására, mások szerint irányítottak a kérdések, és a konzultáció rengeteg pénzbe kerül. Az utóbbi kritikák ön szerint mennyire jogosak?

– Attól függ, hogy ezek a felvetések mihez képest próbálják megfogalmazni a saját igazságukat. A legutóbbi nemzeti konzultáció minden korábbitól érdemben eltér, mert ennek a kitöltése és visszaküldése egyértelműen a kormány melletti kiállást jelentette. Tény, hogy normálisan gondolkodó emberek számára csak egyféleképpen megválaszolható kérdések vannak a kérdőíven, ezért ez amúgy sem egy reprezentatív közvélemény-kutatás, hanem a kormánypolitikával való véleményazonosság kifejezésének eszköze a migráció és a hatósági ármegállapítás kérdésében.

– Egy közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy az emberek többséget zavarja a konzultáció. Most még egy „megköszönő” kampány is indul. Nem sok ez?

– Miután csaknem 1,7 millió ember gondolta úgy, hogy él a lehetőséggel, és közülük nagyjából 95 százalék töltötte ki papíralapon a kérdőívet – amely a vélelmezett visszaélés lehetőségét is kizárja –, az akciót nehéz lenne sikertelennek tekinteni. Az elmúlt hét évben nem emlékszem olyan kormányzati kampányra, ahol ugyanez a vád az ellenzék részéről ne hangzott volna el.

– Azt javasolják, hogy kampányidőszakon kívül ne lehessen kihelyezni plakátokat. Miért van erre szükség?

– A javaslat a kampányidőszakra korlátozna egy kampányeszközt. Ráadásul a korlátozás nemcsak a pártokra, hanem a kormányra is vonatkozna, amellyel az ellenzéki kritikákra is válaszolnánk. Mivel a módosítás kétharmados többséget igényel, csak ellenzéki hozzájárulással fogadható el. (…)

– Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint ősszel tudatos provokatív kísérletek lesznek, amelyek célja, hogy politikai instabilitást keltsenek Magyarországon. Erről mit gondol?

– Már tavasszal is provokációt sorát láthattuk. Érdemes megnézni, hogy a bejelentett tüntetéseket követő vonulások és performanszok során a tüntetők számtalanszor próbálták provokálni a mindvégig rendkívül szakszerűen fellépő rendőröket. Láthatóan az volt a céljuk, hogy ha lehet, akkor valamilyen hatósági erőszaknak hazudható fellépést csikarjanak ki, amellyel azután folytatni lehet a hisztériakeltést idehaza és az ország lejáratását külföldön. (…)

– Kubatov Gábortól, a Fidesz alelnökétől is megkérdeztem, hogy szerinte mitől vonzó a fiatalok számára a Fidesz. Ő azt mondta, hogy a sikertől. Ezzel egyet tud érteni?

– A siker bizonyára vonzó a fiataloknak, de hadd legyek önkritikus: a Fidesz hiába sikeres, ma mégsem elég vonzó a fiataloknak. Ez rögtön ki is jelöli az egyik legnagyobb aktuális feladatunkat. Akik már saját egzisztenciát készülnek teremteni, dolgoznak vagy családot alapítanak, nem igazán számíthatnak más szövetségesre, mint a jelenlegi kormánykoalícióra, de az egyetemi éveiben járó korosztály általánosságban is távolságtartással figyeli a közéletet. Vonzóbbá kellene tennünk a nemzeti szuverenitás melletti kiállást, amely ma bizonyos értelemben lázadás az uralkodó elit által meghatározott európai korszellemmel szemben. A Fidesz 1990-ben formálisan pártként, gyakorlatilag ifjúsági szervezetként volt jelen a magyar politikában, és ez alapvetően 1994-ben sem változott. 1998-ban a 35 éves Orbán Viktor és a 66 éves Horn Gyula közti választás egy fiatalnak nem lehetett kérdéses, ahogyan majdnem ugyanez Medgyessy Péter és Orbán Viktor esetében is igaz volt. 2006-ban is a fiataloknál mi nyertünk – a nyugdíjasoknál vesztettünk –, 2010-ben pedig a földcsuszamlásszerű győzelem minden korosztályra kiterjedő volt. A biológia törvényszerűségeiből adódóan a Fidesz alapítógenerációja ma már 50 és 60 között van, tehát kialakult egy generációs különbség. Ezen kívül az a sokszor túlzó leegyszerűsítés, amely a politikát általánosságban is jellemzi, egy fiatal értelmiséginek nem különösebben vonzó. Ugyanakkor általános jelenség, hogy a legfiatalabb generáció távolabb tartja magát mint a politikától, mint mondjuk néhány évtizede.

A teljes interjút ide kattintva érheti el.

Magyar Idők/Szalai Laura; Fotó: Kurucz Árpád