Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandinernek arról beszélt, hogy Lengyelországban válsághelyzet alakult ki a Tusk-kormány döntései miatt, és megerősítette, hogy Magyarország politikai menedékjogot biztosított Marcin Romanowskinak. Hangsúlyozta, Magyarország nem avatkozik bele más országok belpolitikájába, de támogatja a politikai üldözött személyeket.
Az elmúlt években sokszor került elő a jogállamiság kérdése, például Magyarország kapcsán, pedig ha ezt a kategóriát nem a liberálisok ejtették volna túszul és használnák politikai fegyverként, akkor az elmúlt hónapokban lett volna ok Európában az aggodalomra, elsősorban éppen a lengyel kormány ténykedése miatt – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandinernek annak kapcsán, hogy Adam Bodnar, a Tusk-kormány minisztere a Politico hasábjain szállt bele Magyarországba, amikor azt mondta, csak akkor lesz itt jogállam, ha leváltják Orbán Viktort.
Fontos: mi nem avatkozunk be más országok belpolitikájába, pláne nem úgy, ahogy mások szoktak a miénkbe. Mégis ki kell mondani: Lengyelországban jogállamisági válsághelyzet állt elő a tavalyi választás után a Tusk-kormány cselekedetei következtében. Ezért akkor érezném magam rosszul, ha a Lengyelországban történtek után a varsói kormány részéről méltatnák a magyar jogállamiság helyzetét
– szögezte le a miniszter. A tárcavezető azt is elmondta, hogy a lengyel kormány például nem hajtja végre a lengyel alkotmánybírság döntéseit. A mentelmi jogot vagy az elnöki kegyelemet semmibe véve alkalmazza a büntetőjog eszközeit politikai riválisai ellen. Az igazságügyi miniszter bírósági vezetőket váltott le politikai okokból, törvénytelenül kirúgta az államügyészt – ahogy ezt a lengyel Legfelsőbb Bíróság is megállapította. Mindhiába, mert ezt figyelmen kívül hagyva új államügyészt nevezett ki a kormány.
Politikai menedékjog
Gulyás Gergely megerősítette, hogy Magyarországra érkezett Marcin Romanowski, az előző varsói kabinet igazságügyi miniszterhelyettese, és politikai menedékjogot kért a magyar államtól. Meg is kapta, a magyar és az uniós jogszabályokkal összhangban.
Az ő esetében konkrét bizonyíték is van a tisztességes eljárás hiányára, hiszen idén nyáron annak ellenére tartóztatták le, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése tagjaként mentelmi jog illette meg. Szabadon bocsátására csak azután került sor, hogy a Közgyűlés elnöke hivatalosan tiltakozott a lengyel hatóságoknál, majd egy lengyel bíróság is megerősítette, hogy a letartóztatás jogsértő volt
– fogalmazott Gulyás Gergely. Hozzátette, a magyar állam nem tud betekinteni egy másik ország hatósága által lefolytatott eljárásba. – A vád megalapozottságáról sem tudunk állástfoglalni. Itt azonban politikai menedékjogról van szó, ami abban az esetben adható meg, ha az érintett ügyének pártatlan, politikai befolyástól mentes elbírálása nem biztosított minden kétséget kizáróan a hazájában. Ez az kockázat ma általánosságban és az eddigi eljárás alapján a konkrét esetben különösen is fennáll Lengyelországban – magyarázta a miniszter.
Arra a kérdésre, miszerint hogyan befolyásolja ez a két ország kapcsolatot, Gulyás Gergely azt mondta:
A menedékkérők kapcsán mi ugyanazt mondjuk 2015 óta. Ha valaki háború elől menekül vagy politikai okokból fenyegeti üldöztetés – mint korábban például Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnököt –, akkor az esetleges politikai vitákat is vállalva kell biztosítani a menekültstátuszt. Ez a különbség a migráció és a menekültek támogatása között
– tette hozzá.
(Mandiner / Kiemelt kép: MTI/EPA-PAP/Tytus Zmijewski)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS