– a 2018. július 26-án megjelent „Ennek a bírónak köszönhetjük, hogy a Cozma-gyilkos Sztojka szabadlábra került!”
– a 2018. október 9-én megjelent „Elég volt az ellenzéki vircsaftból: a bírók lemondásra szólították föl az OBT-t (Frissítve!)”,
– a 2019. május 9-én megjelent „Ez már több a soknál: az ellenzéki bírók beszálltak az Uniós kampányba” című cikkekben
annak valótlan híresztelésével, hogy egy belső vizsgálat során kiderült, hogy a felperes több mint egy évig nem látta el bírói feladatait, és ezen mulasztás miatt kizárólag azért nem indult fegyelmi eljárás ellene mert az Országos Bírói Tanács számára mentességet biztosít, illetve annak valótlan állításával, hogy a felperes elnökletével az Országos Bírói Tanács ellenzéki pártként viselkedve politikai támadásokat intézett a magyar kormány ellen, valamint, hogy a felperes a bírák számára tilos pártpolitikai kampánytevékenységet végez, kormányellenes „Soros-aktivistaként” tevékenykedik, időzítetten és tervezetten támadja a kormányt és a teljes magyar jogszolgáltatást, ekként a felperes mint bíró nem független.
Fegyelmi eljárás várhat az Országos Bírói Tanács elnökére, ha a testület feloszlik, egy másik tagja pedig érintett lehet a Budaházy-ítélet körül kialakult botrányban, ami miatt nyomozást indított az ügyészség – írta igazságügyi forrásokra hivatkozva a Magyar Idők. Az is valószínű, hogy az egyik bírót jogellenesen szavazták be a grémiumba.
Nem akarok kéthetente Pestre járkálni azért, hogy ebben így részt vegyek
– üzente meg a Magyar Időknek az Országos Bírói Tanács (OBT) egyik lemondott tagja arra utalva, hogy a testület üléseinek hangulata az utóbbi időben az ellenzéki sajtó lelkes asszisztálásával erősen átpolitizálódott. Az utóbbi időben személyes okokra vagy egyéb munkahelyi elfoglaltságra hivatkozva többen is kiléptek a szervezetből. Legutóbb csak tizenegyen jöttek össze a tizenötből, s a hiányzókat póttagok behívásával sem sikerült pótolni. A múlt heti ülésen ezért vita alakult ki arról, hogy az OBT egyáltalán határozatképes-e. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) álláspontja szerint a vonatkozó jogszabály egyértelműen fogalmaz: a tanács törvényes működéséhez szükség van mind a tizenöt tagra és arra, hogy valamennyi bírósági szint képviseltesse magát. Darák Péter, a Kúria elnöke azonban másként értelmezte az előírásokat, így az OBT alighanem törvényellenesen folytatta tovább a munkáját. Érdekesség, hogy Darák, valamint a Kúria egyik tanácsa a választási törvényt is sajátosan értelmezte, amikor 4300 levélszavazat érvényességéről kellett dönteni, amelyek egy további mandátumot hozhattak volna a Fidesznek.
Aktajegelés, törvénytelen újraválasztás, gyanús Budaházy-ítélet
Az OBT elnökének, Hilbert Editnek különös érdeke fűződhet ahhoz, hogy a testület tovább működjön, a Budapest Környéki Törvényszéket vezető bíró ellen ugyanis fegyelmi eljárás indulna, ha az OBT nem biztosítana neki mentességet, mivel egy belső vizsgálat során kiderült, hogy másodfokú bíróként több mint egy évig hozzá sem nyúlt az aktáihoz. A Magyar Idők forrásai szerint az egyik OBT-tagot vélhetően nem is választhatták volna be a tanácsba. Életrajza alapján Szabó Sándor szombathelyi bíróról lehet szó, aki 1990 és 1994 között már tagja volt a szervezetnek, márpedig a jogszabály kizárja az újraválasztását, így ha a mostani tanács jogfolytonosságot mutat a rendszerváltozás után megválasztott első testülettel, akkor Szabónak nincs keresnivalója a grémiumban.
A Központi Nyomozó Ügyészség nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen a Budaházy-ügyben született ítélet miatt. A 2016 augusztusában 13 év fegyházra ítélt Budaházy György és társai hónapokig nem kapták meg a leírt ítéletet, ami miatt végül az ítéletet hirdető bírónő, Kenéz Andrea lemondott, ám a hivatalos közlés szerint utolsó munkanapján, 2017. április végén leadta az ítéletet. A gyanú szerint azonban ez nem így történt, hanem az ítéletet végül más írta meg helyette. Az ügyben érintett lehet a törvényszék büntető kollégiumának akkori csoportvezetője, Vadász Viktor OBT-tag is.
forrás: Magyar Idők, vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS