Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság hétfőn Vizoviczki Lászlót, büntető ügyben elkövetett kényszerítés, hatósági eljárásban gyanúja miatt – tájékoztatta lapunkat Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. Hozzátette: a bíróság döntését a bűnismétlés veszélyére, az eljárás meghiúsítására és arra hivatkozva hozta meg, hogy a gyanúsított büntetőeljárás alatt követte el cselekményét. Az ügy háttere, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) előtt, költségvetési csalás miatt folyó nyomozás gyanúsítottjait Vizoviczki megpróbálta befolyásolni annak érdekében, hogy számára kedvező vallomást tegyenek. Emiatt a Budapesti Nyomozó Főügyészség önálló eljárást indított, és indítványozta Vizoviczki előzetes letartóztatását. Az indítványhoz a KNYF is csatlakozott, hiszen az előtte folyó eljárás sikerét is veszélyeztette a gyanúsított.
Mint ismert, az úgynevezett rendőri korrupciós ügyben vesztegetéssel és költségvetési csalással gyanúsított, az éjszaka császárának nevezett Vizoviczkit a Budapesti Nyomozó Ügyészség munkatársai azután vették őrizetbe pénteken, hogy II. kerületi villájában házkutatást tartottak. Az új gyanúsításról Vizoviczki védője, Futó Barnabás nem akart nyilatkozni. A Büntető törvénykönyv szerint, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse az követi el a bűncselekményt.
Cikkünk megjelenése után a bíróság közleményt adott ki az ügyben:
“A Budai Központi Kerületi Bíróság 2014. május 26–án harminc napra elrendelte V. László gyanúsított előzetes letartóztatását a bizonyítási eljárás meghiúsításának, ill. a bűnismétlés veszélye miatt, valamint azért, mert ellene folyamatban lévő eljárás során,
szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény elkövetése miatt újabb eljárás indult. A Központi Nyomozó Főügyészség írásbeli indítványát, amelyben a bizonyítási eljárás meghiúsításának és a bűnismétlés veszélyével indokolta a kényszerintézkedés elrendelését, a nem nyilvános meghallgatáson kiegészítette a szökés elrejtőzés veszélyével is.
A védő és a gyanúsított az ügyészi indítvány elutasítását kérte azzal, hogy V. Lászlóval szemben az alapos gyanú sem áll fenn. A végzés szerint a büntető ügyben elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntettének alapos gyanúját a rendelkezésre álló bizonyítékok alátámasztják. A bíróság megállapította, hogy V. László az ellene folyamatban lévő eljárás során, szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény elkövetése miatt újabb eljárás gyanúsítottjává vált. A végzés szerint fennáll annak a veszélye is, hogy a gyanúsított a bizonyítási eljárás sikerét veszélyeztetné, és mivel a vele szemben folyamatban lévő bűntetőeljárás hatálya alatt követte el az újabb gyanúsítás szerint cselekményét, a bűnismétlés veszélye is fennáll. Ezért ezekre tekintettel indokolt a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazása. Nem látta ugyanakkor megállapíthatónak a bíróság a szökés és elrejtőzés veszélyét. A határozat szerint ugyanis a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlya, büntetési tétele, az ellene folyamatban lévő cselekményekhez képest nem akkora, amely az előzetes letartóztatás elrendelését ezen okból indokolná, továbbá a gyanúsított a vele szemben eddig alkalmazott házi őrizet szabályait sem szegte meg.
A kényszerintézkedés az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, legfeljebb 2014. június 26. napjáig tart. A végzés nem jogerős, mert mind az ügyész, mind a gyanúsított és védője fellebbezést
jelentett be. ”
Szöveg: Szenvedi Zoltán
Fotó: mno.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS