Gyanúsítottak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamaránál

Három gyanúsítottja van a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál két évvel ezelőtt kezdődött büntetőeljárásnak – értesült a Magyar Nemzet. A Budapesti Nyomozó Ügyészség az Igazságügyi Minisztérium feljelentése alapján különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt folytat eljárást a köztestületnél. A tárca a szervezet átfogó jogi, pénzügyi és informatikai átvilágítása után fordult a hatóságokhoz, ugyanis a vizsgálatok során az ellenőrök olyan körülményekre bukkantak, amelyek bűncselekmény gyanúját vetették föl.

A lap korábban több részletet is közölt a jelentésből, miszerint a szervezet vezetőségének bizonyos tagjai busás fizetéshez jutottak. Némely vezetők keresete meghaladta az évi tízmillió forintot, és további milliókat vettek ki a pénztárból külföldi kiküldetések napidíjaként elszámolva. Ezek alapján nem kizárt, hogy a gyanúsítottak között van Krejniker Miklós, aki húsz éven át volt elnöke a végrehajtói kamarának. Az átvilágítási dokumentum szerint több mint hetvenmillió forint fizetést vett fel 2010 és 2015 között, valamint további hatmilliót, ami külföldi kiküldetéseinek napidíjaként járt neki.

Szabálytalanul kifizetett tízmilliók

Az egykori elnököt csütörtökön hiába kereste a Magyar Nemzet telefonon, nem tudták utolérni. Szintén elérhetetlen volt Császti Ferenc, aki hosszú ideig a köztestület alelnöki tisztségét töltötte be. A minisztériumi vizsgálati jelentés alapján előfordulhat, hogy ő is gyanúsítottja az ügynek. A korábbi alelnök 45 millió forintot keresett öt év alatt a kamarában, valamint további 7 millió forintot vett föl külföldi utazásaira. Emellett pedig végrehajtói irodájának bevétele az elmúlt években meghaladta a félmilliárd forintot. A szervezet átvilágítása során derült fény arra is, hogy a testület vélhetően éveken át szabálytalanul fizette ki a több tízmillió forintot a vezetőségnek. A szabályok alapján a tiszteletdíjak kifizetését a testület választmányának kellett volna jóváhagynia, ám a vezetők esetében nincsenek hivatalosan aláírt vagy elfogadott kimutatások, csupán elektronikus levelekben lehet föllelni őket. Különösen pikáns a lap, hogy a kimutatások szerint Császti Ferenc például a munkaszüneti napokra (január 1-jére) is elszámolta járandóságát, Krejniker Miklós pedig a számítások alapján többnyire napi 12 órát töltött a kamarai munkával. Nem mellékes tényező az sem, hogy a két kamarai vezető csaknem állandó résztvevője volt a végrehajtói kamara külföldi útjainak, ahol 150 euró napidíjat kaptak. 2010–2015 között több mint negyven külföldi eseményen vett részt – változó összetételben – a köztestület vezetése. Az úti célok közt volt például Kanada, Skócia, Kréta, Ciprus, valamint a Dél-afrikai Köztársaság is. Egyébként az utakra több alkalommal rokonok, ismerősök is elkísérték a tagokat.

Informatikai beruházásokra is százmilliók jutottak 

Nem garasoskodtak a végrehajtói szervezetnél az informatikai beruházásokkal sem. Az ügyészségi feljelentéshez csatolt átvilágítási anyag szerint 2010–2014 között 765 millió forintot fordítottak erre a célra, az viszont nem derült ki, pontosan mire is költötték a hatalmas összeget. Akadt olyan teljesítés is a tételek között, amelynél a kifizetéshez tartozó szerződés egyáltalán nem lelhető föl. A köztestület a sorozatos botrányai miatt került a közbeszéd központjába az elmúlt években. Egyebek között kiderült, hogy a végrehajtók fényűző rendezvényeket tartottak a kamara pénzén. Továbbá fény derült rá, hogy állattenyésztő, óvodapedagógus és könyvtáros végzettségű önálló bírósági végrehajtók is akadnak. A közel kétszáz hatósági személy csaknem felének mindössze érettségije volt a két évvel ezelőtti adatok szerint, jogi végzettsége pedig alig ötven végrehajtónak. Ezért az Igazságügyi Minisztérium előírta, hogy 2022-ig meg kell szerezniük a jogi képesítést. Jövőre pedig nem dolgozhat Magyarországon olyan végrehajtó, aki nem végezte el a jogi egyetemet, vagy legalább nem kezdte meg felsőfokú tanulmányait.

Forrás: mno.hu, fotó: hirado.hu