A Rábaközben a Gyurcsány-kormányok idején 7% volt a munkanélküliség. Egyes településeken ez megközelítette a 20%-ot, azaz minden ötödik munkaképes ember tartósan állás nélkül volt. A baloldal magára hagyta a vidéki embereket. A folyamatos vidékbüntető intézkedések csődbe vitték a kistelepülési önkormányzatokat, eladósították őket. A polgári kormány első intézkedései között szerepelt 1369 milliárd forintnyi adósságtenger átvállalása, amelyből 85 milliárd forintnyi adósság 1730 db 5000 fő alatti önkormányzatot érintett. A Magyar Falu Program elindításával az volt a kormány célja, hogy a mintegy 2900, ötezer lélekszám alatti településen élőkben megerősítsék a hitet, hogy van jövője a magyar falvaknak, érdemes ott maradni, dolgozni, családot alapítani. Mára minden kistelepülésen érzékelhető a fejlődés, és a demográfiai folyamatok is alátámasztják a program sikerességét. Hogyan is akarja az Európai Unió meghatározni, hogy mire költsék a vidékfejlesztésre szánt forrásokat? Mi volt a legnagyobb különbség a gyurcsányi vidékfejlesztés és a jelenlegi kormány programja között? Ezekről a témákról beszélgettünk Gyopáros Alpárral, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztossal. Részletek a videóban.
Facebook hozzászólás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS