Nem lehet figyelmen kívül hagyni a politikát az ügy megítélésekor – jelentette ki Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlott védője a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó per tárgyalásán. Az ügy kirobbanását felidézve előzményként említette Budapest “örökös főpolgármesterének”, Demszky Gábor döntését, hogy nem indul újra a városvezetői posztért.
Francsics Imre a perbeszédüket korábban megtartó kollégáival ellentétben úgy vélte, ebben a perben nem lehet kizárólag a magyar büntetőjog paragrafusaira támaszkodni. Az ügy kirobbanását felidézve előzményként említette Budapest “örökös főpolgármesterének”, Demszky Gábornak azt a döntését, hogy nem indul újra a városvezetői posztért. „Nem tudni, ezzel kapcsolatban milyen háttéralkuk köttettek“, de ekkoriban indult meg az eljárás Hagyó Miklós és társai ellen – mondta.
Állítása szerint „elképesztő metamorfózison ment keresztül az ügy, a nyomozás során a gombhoz keresték a kabátot“. Eleinte a vád azon alapult, hogy a közlekedési vállalat vizsgált szerződései nem teljesültek. Miután ez megdőlt, a szerződéseket szükségtelennek bélyegezték, végül amikor ez az álláspont is megingott, akkor jött a túlárazottság – mondta. Véleménye szerint a vád „tudottan hiányos és irányított, emellett fikcióra és feltételezésre épül“, és a vádiratban szereplő cselekményeket kizárólag a hűtlen kezelés fogalomkörébe igyekszik “belegyömöszölni“. Arról is beszélt, hogy a fővárosnak tulajdonosként utasítási joga volt a BKV ügyeiben; a két szervezet érdekei azonosak voltak.
Ügyfele szerepéről szólva rámutatott, Regőczi Miklós 2007. augusztus 1-től lett a BKV vezérigazgató-helyettese, és a cégtől 2008. szeptember 30-án távozott. Ebben az időszakban volt vagyonkezelői kötelezettsége, azt megelőzően és utána nem. Védence egymásnak ellentmondó vallomásairól szólva közölte, Regőczit több vádlott-társához hasonlóan „pszichikai kényszervallatásnak tették ki“. Emiatt tett tagadó, majd őrizetbe vételét követően – a szabadulás reményében valótlanságot állítva – terhelő vallomást. (Utóbbiban több szocialista politikust is név szerint megvádolt, illetve azt állította, a BKV a fővárost irányító koalíció kifizetőhelyeként működött.) Az ügyvéd kérte, a bíróság mondja ki, hogy e vallomások felvétele az eljárásjogi szabályok megsértésével történt, ezért nem vehetők figyelembe.
Dezső Antal, Horváth Iván hetedrendű vádlott védője perbeszédének elején közölte, megalapozatlannak és felderítetlennek tartja az ügyfelével szembeni vádat, és úgy véli, az ügyészség „sajátos módon válogatta a vádlottak és a tanúk körét“. Emlékeztetett, mindössze egyetlen vádponttal próbálják Horváth Ivánt az ügybe “beleszőni”, a vád szerint védence ügyvédként Hagyó Miklós “embere volt“, és az egykori főpolgármester-helyettes nyomására kapott a BKV-nél is megbízást. Ezt cáfolva a védő kifejtette, a HDL ügyvédi iroda, amelynek Horváth alapítója volt, több multicéggel és állami szervezettel állt kapcsolatban.
Véleménye szerint a vád helytelenül tekinti a bűnszervezeti érdek bizonyítékának az ügyvéd és Antal Attila találkozásait, miközben erre később a vezérigazgatói székben Antalt követő Kocsis Istvánnal is volt példa. Szerinte a vádiratban szereplő állítások egyéni haszonszerzésre utalnak, ennek alapján védencét sokkal inkább csalással és sikkasztással, mint hűtlen kezeléssel lehetett volna vádolni. Ugyanakkor az látszik valószínűnek, hogy a hetedrendű vádlott terhére rótt összeget „Aba Botondék eltulajdonították a BKV-ból” – mondta.
Dezső Antal azt mondta, kézenfekvő bizonyítékokat hagyott az ügyészség figyelmen kívül, nem hallgattak ki az ügy szempontjából fontos tanúkat. Ugyanakkor Horváth Iván 2010-ben lefoglalt határidőnaplójából – amely a vádhatóság álláspontja alapján törvénytelen pártfinanszírozásra vonatkozó utalásokat is tartalmaz, és alátámasztja, hogy a vádlott közvetlen módon irányította és utasításokkal látta el a fővárosi tulajdonú közműcégek vezetőit – kizárólag a BKV-ra és a vádlottakra vonatkozó részek lettek volna kiemelhetők – mondta a védő.
Hangsúlyozta, hogy a napló bejegyzéseinek többsége ügyvédi és védői titoknak minősül, annak felhasználása tehát törvénysértő volt. Jelezte, az egyetlen konkrét vádirati tényállásban Horváth Iván szerepe felderítetlen, ezen kívül pedig a naplóban egyetlen egyéb vádpontra utaló információ sem szerepel.
A védő a BKV-s szerződésekről szólva kifejtette, a Citynet Kft. honlapfejlesztésre, valamint informatikai betörésvédelemre történt megbízása nem hogy szükséges, de nélkülözhetetlen volt. A többi szerződésre vonatkozóan is „normális igényekről és elvárásokról, elismert cégekről, elfogadható díjazásokról és a BKV számára hasznos, megvalósult teljesítésekről” beszélt.
A tárgyaláson mindkét vádlott védője ügyfele teljes körű felmentését kérte a bíróságtól.
A per 2016. január 13-án, a vádlottaknak az utolsó szó jogán tett nyilatkozataival folytatódik. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a hétfői tárgyalási nap végén közölte, a perben ezt követően január 21-én várható ítélethozatal a Kecskeméti Törvényszéken.
Hagyó Mikóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
Forrás: MTI
Fotó: mno.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS