Hamis tanúzás miatt emelt vádat az ügyészség a romagyilkosságok koronatanúja ellen

Hamis tanúzás miatt vádat emelt a romagyilkosságok koronatanúja, F.-né Ny. Éva ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség – értesült a PestiSrácok.hu. A vád szerint a hat halálos áldozatot követelt romák elleni támadássorozat elsőfokú büntetőperén a nő többször is ellentmondásba keveredett és hamis alibit igazolt a vádlottaknak a tiszalöki gyilkosság idejére. Ha bűnösnek mondják ki, akár nyolc évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik. 

Tavaly november végén emelt vádat a romagyilkosságok elsőrendű vádlottjának korábbi munkaadója, a sorozatgyilkosság koronatanúja, F.-né Ny. Éva ellen hamis tanúzás minősített bűntette miatt a Budapesti Nyomozó Ügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t az ügyészség szóvivője. Bagoly Bettina elmondta, hogy vád szerint a nő a bíróságon hamis alibit próbált igazolni a vádlottaknak azért, hogy enyhébb büntetést kapjanak. Ismert, F.-né Ny. Évát tanúként hallgatták meg a perben, és többször is ellentmondásba keveredett saját korábbi vallomásaival. A bíró többször is figyelmeztette, végül hamis tanúzás miatt feljelentést tett. A nő mind a négy vádlott munkaadója volt a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen. Az asszony, aki szerelmi viszonyban állt az elsőrendű vádlottal, Kiss Árpáddal, a hat halálos áldozatot követelt romák elleni támadássorozat elsőfokú büntetőperén többször is ellentmondásba keveredett tanúvallomásaiban és alibit igazolt a vádlottaknak a tiszalöki gyilkosság idejére. A szóvivő hozzátette, ha a koronatanút bűnösnek mondják ki, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.

A koronatanút Kiss Árpád volt védője, Bérdi Zsolt kérdezi a romagyilkosságok perén. Fotó: hvg.hu

Hamis alibit igazolhatott

A vádirat lényege szerint Kiss Árpád szeretője még az elsőfokú tárgyaláson  azt állította, 2009. április 22-én szerdán – amikor a vád és a későbbi ítélet szerint Kiss meggyilkolta az éjjeli műszakba induló Kóka Jenőt Tiszalökön – estig dolgoztak, ugyanis egy előre meghirdetett zenei programot akartak tartani, de az elmaradt, és másnap is munkába álltak. A vádirat szerint viszont este nyolc órakor a Kiss testvérek Csontos Istvánnal együtt útban voltak Tiszalök felé, a halálos lövést este tíz előtt adták le, Csontost pedig este tizenegy óra után Polgáron igazoltatták. Az ügyészség álláspontját később a bíróság is bizonyítottnak találta, részben éppen a koronatanú nyomozati szakban tett elmondásai alapján, hiszen a nő akkor még részletesen beszélt a tiszalöki gyilkosság éjjelén történtekről: arról, hogyan nyújtott segítséget a romagyilkosoknak, amikor autójuk elakadt a sárban a menekülő útvonalon. A vádirat szerint az első-, a másod- és a negyedrendű vádlott gépkocsija a tiszalöki gyilkosság után a Keleti-főcsatorna melletti földúton akadt el a sárban, ezért megkérték munkáltatójukat, hogy mentse ki őket. A nő a saját autóján visszavitte a testvérpárt Debrecenbe a Perényi 1-be, ott a vádlottak elrejtették a támadáskor használt fegyvereket, ezután visszatértek az elakadt autóhoz, majd egy traktorral kihúzták a járművet. A koronatanú csak a segítségnyújtást ismerte el, de állítása szerint fegyvereket nem látott, és nem volt azokról tudomása. Az ügyészség szerint azonban a hölgy ebben sem mondott igazat.

Nincs eljárás a tartótiszt ellen

Megjegyzendő a romagyilkosságok ügyében indult eljárás kapcsán, hogy nem F.-né Ny. Éva volt az egyetlen, aki zavaros vallomást tett, hanem a negyedrendű vádlott KBH-s tartótisztje, H. Ernő is. Ő úgy került képbe, hogy Csontos Istvánról később kiderült, hogy hivatásos katonaként szolgált és ez alatt az idő alatt a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezte. H. Ernő ezt a nyomozó hatóság és a bíróság előtt elhallgatta. A tartótiszt nyilatkozatát munkáltatója egy fegyelmivel elintézte. A KBH szerint ez az intézkedés azért volt elegendő, mert a tartótiszt „felsőbb utasításra, akarata ellenére tagadta le a kapcsolatot.” H. Ernővel szemben a Pest Megyei Főügyészség korábban büntetőfeljelentés megtételére is indítványt tett a sorozatgyilkosságot tárgyaló Budapest Környéki Törvényszéken. Indítványban a főügyészség kijelentette: azzal, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal a főügyészség megkeresésére letagadta, hogy a hat áldozatot követelő romák elleni gyilkosságsorozat negyedrendű vádlottjával, Csontos Istvánnal titkos kapcsolatban állt, valamint azzal, hogy az egykori hivatásos katona tartótisztje, H. Ernő „a nyomozó hatóság előtt, az ügy lényeges körülményeire vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozatot is tett”, minősített hamis tanúzást követhetett el. Noha az akkori sajtóhírek arról szóltak, hogy a bíróság feljelentést tett, információink szerint ez végül mégsem történt meg. Ezt igazolja, hogy portálunk megkeresésre a vádat képviselő Pest Megyei Főügyészség, a Budapesti Nyomozó Ügyészség, illetve a Központi Nyomozó Főügyészség is azt a választ adta, hogy ebben az ügyben hozzájuk nem érkezett semmilyen feljelentés, így eljárás sem zajlik a volt tartótiszttel szemben. Úgy tudjuk, a felelősségre vonás azért maradt el, mert a bíróság, ellentétben az ügyészség álláspontjával, nem találta megalapozottnak a hamis tanúzás gyanúját.

Csontos István valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezte. Fotó: HR/PestiSrácok.hu

Akit csak lehetett, félrevezettek

Emlékezetes, Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és a harmadrendű vádlott Pető Zsoltot 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg a tiszalöki és kislétai gyilkosságnál sofőrként segédkező Csontos Istvánt tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket. Az elsőfokú ítélet után a Honvédelmi Minisztérium közölte a nyilvánossággal, hogy súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál, hiszen a titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlamentnek az ügyet vizsgáló albizottsága előtt is eltitkolták. A tizenhárom évre ítélt vádlott, Csontos István ugyanis valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezte. A romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság ügyében a KBH 2008 júliusától folyamatos kapcsolatban állt az NNI-vel, mégsem adott át semmilyen általa tudott adatot Csontosról a nyomozó hatóságnak. 2009 júliusában – a tiszalöki támadást követően – az NNI illetékesei ugyanis Csontos Istvánra vonatkozóan igényeltek konkrét információkat, hiszen a támadásban mint sofőr, Csontos is részt vett, és amíg a társai gyilkoltak, ő Polgárnál várakozott az autóban, ahol a rendőrök igazoltatták: felvették az adatait, majd elengedték. Mivel utólag kiderült, hogy az elkövetés éjszakáján a tetthely közelében volt, továbbá tudni lehetett róla, hogy katona volt, az NNI illetékesei információt kértek róla. A KBH-tól mégsem adták át a nyomozóknak például azt az információt, hogy Csontos István a KBH ügynökeként dolgozott, továbbá “skinhead beállítottságú, garázda személyiség”, vagyis tökéletesen beleillett az elkövetői profilba. Ha ez megtörténik, talán az utolsó gyilkosság előtt elfoghatták volna az elkövetőket. Ennek ellenére az ügyben csak közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat négy katonai titkosszolga ellen, mert H. Ernő jelentését a Csontossal tartott titkos kapcsolatról később meghamisíthatták, ám a zárt ajtók mögött zajló ügyben végül tavaly szeptemberben mindenkit jogerősen felmentettek.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu