Hatályba lépett az elszámolási törvény

November elsején hatályba lép az elszámolási törvény, amelynek alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete, amely az elszámolás részletes módszertanát tartalmazza, november legelején jelenik meg – közölte a jegybank.

Az Országgyűlés szeptember 24-én fogadta el a jogszabályt, amelynek egyes paragrafusai már október 15. óta hatályban vannak.

A jogszabály szerint az ügyfelek túlfizetéseit a tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni. Ha a tartozást devizában határozták meg, a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. Az elszámolásnak része az új törlesztőrészlet meghatározása is. Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankokat terheli.

Elsőként a devizahiteleseknél zajlik le az elszámolás: a nem pereskedő bankoknak 2015. január 15-29. között, a pert indítóknak február 1-28. között – vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig – kell elküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást.

A forinthiteles szerződések egyoldalú módosításai ügyében a bankok 2015. január 5-12. között indíthatnak pert. A nem pereskedő pénzintézeteknek április 16-30. között, a pereskedőknek pedig augusztus 15. és szeptember 30. között – vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig – kell elküldeniük az elszámolást forinthiteles ügyfeleiknek.

A bankoknak – az ügyfél kérésére – a végtörlesztőkkel is el kell számolniuk: az érintettek – tízezer forintos díj ellenében – 2015. március 1-31. között kérhetnek elszámolást a pénzügyi intézménytől, amelynek ezt 2015. november 30-áig kell megküldenie. Azoknak, akik devizahitelük végtörlesztéséhez forintalapú kölcsönt vettek fel, nem kell a díjat megfizetniük, ha pedig az elszámolás eredményeként a fogyasztónak pénz jár vissza, a tízezer forintot is vissza kell téríteni neki.

A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után – azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül – szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés 2009. július 26. előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.

Azokra, akiknek az ingatlanját megvette a Nemzeti Eszközkezelő, valamint az árfolyamgátba belépettekre speciális szabályok vonatkoznak. Előbbiek esetében a főszabály az, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell elszámolniuk a fogyasztóval, az eszközkezelőnek azonban járhat visszatérítés. Az árfolyamgátba belépettek esetében a fogyasztói követelést az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolása után elsősorban a gyűjtőszámla-hitel, a fogyasztói követelés ezt esetlegesen meghaladó részét pedig a gyűjtőszámla-hitelhez kapcsolódó devizahitel-tartozás terhére számolják el.

A bankok a fogyasztói hitelszerződéseket az elszámolási időszakban nem mondhatják fel. A jogszabály a pénzintézeteknek legkésőbb 2016. április 30-ig megtiltja az egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelést is. A félbeszakadt végrehajtási eljárások leghamarabb az elszámolás után folytathatók. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy az ügyfelek az elszámolással kapcsolatban panasszal élhetnek bankjuknál, elutasítás esetén pedig a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatnak.

Vonnák Balázs, az MNB igazgatója korábban az MTI-nek elmondta, hogy az elszámolás szabályozását több jegybanki rendeletben rögzítik. Ezek közül az első, “az alaprendelet” a rendszeresen és határidőre fizető adósokra vonatkozik majd. A speciális eseteket – a késedelembe esett ügyfelek, az árfolyamgátban részt vevők ügyét – külön “alrendelet” fogja szabályozni. Az elszámolás lényegi elemei megegyeznek majd az MNB által július végén közzétett, a hitelszerződések újraszámítását bemutató alapelvekkel, melyeket az árfolyamrés semmissége miatt kell alkalmazni.

MTI