A Fidesz-frakció országgyűlési határozati javaslatot terjeszt elő ezen a héten, elutasítva benne azt az európai parlamenti (EP-) határozatot, amely felső korlát nélküli, kötelező betelepítést akar rákényszeríteni az Európai Unió minden tagállamára – közölte Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.
A politikus azt mondta: a magyar Országgyűlésnek is döntő beleszólása kell, hogy legyen abba, milyen elosztási rendszert akar elfogadni az EU.
A kvótarendszer már csődöt mondott, ezért kár ezt továbbra is erőltetni. (…) Kizárólag magyar nemzeti hatáskör az, hogy bevándorláspolitikai kérdésekben döntsünk
– fogalmazott Gulyás Gergely. Közölte: elutasítják azt az uniós döntéshozatali mechanizmust, amelynek első lépéseként az EP minden Európába érkező menedékkérőt felső korlát nélkül osztana szét. Hozzátette, hogy ez ráadásul azoknak az országoknak lenne a legsérelmesebb, amelyek eddig nem vagy csak nagyon kevés embert fogadtak be, azaz kifejezetten Közép-Európát és azon belül Magyarországot fenyegeti ez a döntés. Szavai szerint az EP-határozat mögött
a Soros György által meghirdetett bevándorláspolitikai szemlélet áll.
Gulyás Gergely arra hívta fel az ellenzéki képviselőket, csatlakozzanak a Fidesz-KDNP-frakcióhoz a felső korlát nélküli betelepítési kvóták elutasításában.
Arra a felvetésre, hogy tisztázta-e frakciótársával, Budai Gyulával a bírákra tett megjegyzését, a frakcióvezető azt válaszolta: az alaptörvény világosan szabályozza, hogy a bírák csak az alkotmánynak, a törvényeknek és a lelkiismeretüknek vannak alárendelve az ítélkezés során.
Világnézetileg nem kívánjuk a bírákat minősíteni
– mondta. Megkérdezték őt a kínai miniszterelnök budapesti látogatása alkalmából a tibeti elnyomás elleni tiltakozásokról is, amire úgy reagált: a gyülekezési jog Magyarországon mindenkit megillet.
Azzal kapcsolatban, hogy az LMP-s Hadházy Ákos kamunak minősítette a visszaküldött nemzeti konzultációs ívek számát, Gulyás Gergely azt mondta: Hadházy Ákos vagy tudatosan állít valótlant, vagy „képességei folytán nem sikerült egy nem túl bonyolult eljárásmódot megértenie”. A postán visszaérkezett és a feldolgozott kérdőívek száma ugyanis értelemszerűen eltér, hiszen először beérkezik a boríték, majd azt felbontják, és ezután értékelik ki a kérdőívet – közölte.
Forrás: MTI; fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS