A magyar kultúra és tudomány hét kiemelkedő képviselője kapta meg a Corvin-láncot hétfőn, ezzel tizennégy tagúra bővült a korábban hét tagból álló testület. A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi Mátyásnak az emlékére 1930. október 11-én. A Corvin-láncokat, -koszorúkat és -díszjelvényeket először – Mátyás király születésnapjának tiszteletére – 1931 februárjában adta át a kormányzó. A két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított a tudósoknak, íróknak, művészeknek járó jutalom.
1930 és 1942 között huszonhárman kaptak Corvin-láncot, kitüntetésben részesült többek között Berzeviczy Albert történettudós, Dohnányi Ernő zeneszerző, Herczeg Ferenc író, Hubay Jenő zeneszerző, gróf Klebelsberg Kunó kultúrpolitikus, báró Korányi Sándor orvostudós, Ravasz László református püspök, gróf Teleki Pál földrajztudós, báró Wlassics Gyula jogtudós, valamint Zala György szobrászművész. Az utolsó Corvin-láncot Schütz Antal hittudós, piarista szerzetes kapta 1942-ben. A Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, majd a 2002-es kormányváltás után az adományozás szünetelt, ezt a 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány élesztette újra. A Corvin-lánc-testület újabb tagjai között van hétfőtől Huszti Péter Kossuth-díjas színművész, a nemzet művésze, Maróth Miklós Széchenyi-díjas orientalista, akadémikus, Martonyi János Széchenyi-díjas jogász, korábbi külügyminiszter, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze, Radda György biokémikus, az MTA tiszteleti tagja, Ritoók Zsigmond Széchenyi-díjas klasszika-filológus, akadémikus és Sótonyi Péter Széchenyi-díjas orvos, akadémikus.
Forrás: MTI Fotó: Híradó.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS