Nemzeti italuk a zöld tea, az étkezések – ahogy az elmúlt évszázadokban – úgy ma is a földön törökülésben zajlanak, az étlapon pedig a közismert csirke és kacsa mellett a galamb is megtalálható. Ez csak egy töredéke a többezer éves Üzbegisztán hagyományainak, amellyel ma már az „iskolapadban” ismerkedhetünk meg. Nem elírás az előbbi mondat. A Lakitelek Népfőiskola kihelyezett tagozataként, valamint a Kelet- és Közép-Európai Kutatásért és Képzésért Alapítvány támogatásával indult tanfolyamokon nem csak a keleti nyelvek elsajátítására van lehetőség, a „diákok” betekintést nyerhetnek az adott ország kultúrájába, megismerkedhetnek szokásaikkal és hagyományaikkal is.
Számomra nem is volt kérdés, hogy jelentkezem a kurzusra – meséli Renáta, aki az ELTE arab-török szakán végzett. Így már érthető honnét ered a keleti nyelvek iránti vonzalma. Hozzáteszi azt is, számára a nyelv kiválasztása volt a legnagyobb kihívás. A baskír és az üzbég között hezitált, de végül utóbbi győzött. A döntő érv az volt, hogy rengeteg nyelvtanulást segítő hang-és írott anyag van fent az interneten üzbégül, amely a későbbiekben is sokat segíthet számára a tanulásban.
Renátának nem okoz nehézséget az üzbég nyelv elsajátítása, bár az, hogy beszél törökül, mindenképp sokat segít neki ebben.
„Sok a hasonlóság a két nyelv között, az üzbég nyelvtana azonban lényegesen egyszerűbb. A pontos kiejtéssel viszont már vannak gondok. Az akadályok leküzdésére viszont hatalmas segítség, hogy anyagnyelvi oktatók tanítanak, ami további előnnyel jár.”
– teszi hozzá Renáta.
„A tökéletes kiejtés mellett rengeteg plusz információhoz jutunk, sokszor az ő élettörténetükön át nyerünk bepillantást a különböző régiók múltjába, mindennapjaiba, szokásaiba, tradícióiba. Ez pedig olyasmi, amit nem lehet sem könyvből, sem máshonnan elsajátítani.”
– osztja meg személyes tapasztalatát.
A Lakitelek Népfőiskola kihelyezett tagozataként, valamint a Kelet- és Közép-Európai Kutatásért és Képzésért Alapítvány támogatásával indult tanfolyamokon nem csak üzbégül tanulhat az ember. A választható nyelvek közt megtalálható még az azeri, baskír, belarusz, grúz, kazah, kirgiz, tatár, türkmén, ujgur is. Mivel ezeket a nyelveket nem oktatják intézményi keretek között Magyarországon, a 4 hónapos tanfolyam jó lehetőség bárki számára, hogy ez idő alatt alapszíntű kommunikációs készségre tegyen szert.
A képzés alapgondolata is az volt, hogy ezek a manapság egzotikusnak számító nyelvek és kultúrák elérhető közelségbe kerüljenek, anyanyelvi előadók segítségével.
„Éppen ebben látom ennek a tanfolyamnak az egyik fő feladatát: nem csak egyszerűen átadni a diákoknak a belarusz nyelv ismereteit, hanem megtanítani nekik ennek a tudásnak a használatát is. Másik – nem kevésbé fontos – feladat megismertetni a diákokat a hazámmal a belarusz nép kultúrájával és tradícióival.”
– mondja Larisza, aki szerint a nyelv kulturális kód egy-egy néphez, nemzethez.
Mindig jó hangulatban telnek a belarusz oktató órái.
„Mi nagyon sokat nevetünk. Például legutóbbi alkalommal új szavakat tanultunk, az állatok témakörben. Egyetlen diáknak sem jutott eszébe, hogy lesz magyarul barszuk (барсук)… Nézték a képet, néztek egymásra és csak nevettek, de senki nem tudta megmondani melyik állat az. Nagyon vicces szituáció volt, habár a megoldás igen egyszerű: borz.”
Facebook
Twitter
YouTube
RSS