Hiába tüntettek a CETA ellen, az Európa Parlament jóváhagyta a szabadkereskedelmi egyezményt

Az Európa Parlament megszavazta az áruk, szolgáltatások és befektetések forgalmának növelését célzó Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezményt. A megállapodást 408 szavazattal 254 ellenében 33 tartózkodás mellett fogadták el.

A CETA ellen tüntettek aktivisták szerda délelőtt Strasbourgban, a Parlament épülete előtt. A képviselőket azonban ez nem zavarta meg abban, hogy elfogadják a Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezményt, amelynek ideiglenes alkalmazására már áprilisban sor kerülhet.

A CETA-val a nyitottságot, a növekedést és magas sztenderdeket választottuk a protekcionizmussal és stagnálással szemben. Kanada a szövetségesünk, közösek az értékeink. Együtt hidakat építhetünk falak helyett és ez polgáraink jólétét szolgálja. Az egyezmény világítótoronyként szolgál majd a jövő kereskedelmi megállapodásai számára

– mondta Artis Pabriks (EPP, Lettország) jelentéstevő.

A megállapodást 408 szavazattal 254 ellenében 33 tartózkodás mellett fogadták el

A CETA a legtöbb áru és szolgáltatás kapcsán felszámolja a vámokat és megnyitja Kanada közbeszerzéseit az európai cégek előtt. Az egyezmény számos termék kapcsán bevezeti a tanúsítványok kölcsönös elismerését. Az uniós szolgáltató cégek több területen – például a hajózásban, telekommunikációban vagy környezetvédelmi szolgáltatások esetében – beléphetnek a kanadai piacra. A tárgyalások során az EU-nak sikerült mintegy 140 európai étel és ital számára eredetvédelmet biztosítani. Az egyezményhez a környezetvédelmi és szociális vívmányok védelmére fenntartható fejlődésről szóló fejezetet is csatoltak.

A CETA ellen tüntetők transzparense Strasbourgban; A szerző felvétele

Az állampolgári aggodalmakra reagálva, miszerint a szerződés túlzott hatalmat ad a multi cégek kezébe és a kormányok az egészség, a környezet és a biztonság védelmében nem tudnak majd intézkedéseket hozni, a felek a szöveg preambulumában és egy együttes nyilatkozatban is megerősítik, hogy a CETA rendelkezései nem korlátozzák az államok szabályozási jogát. A Parlament nyomására a beruházók és az államok közötti vitarendezést szolgáló úgynevezett ISDS rendszert egy olyan mechanizmusra cserélték le, amely átláthatóbb és ahol a kormányok választanak állandó bírákat.

A CETA tárgyalások 2009. májusban kezdődtek és 2014. szeptemberig tartottak, a szerződést tavaly október végén írták alá. 2015-ben a Kanadából származó import értéke 28.3 milliárd euró volt, míg az EU 35.2 milliárd euró értékben exportált, ami 20%-kal nőhet, ha a szerződés teljes mértékben életbe lép.

A CETA ideiglenes alkalmazására már akár áprilisban sor kerülhet. Mivel az Európai Bizottság a megállapodást tavaly nyáron „vegyes” egyezménynek nyilvánította, azt a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagynia.

Hiába tüntettek, a Parlament jóváhagyta a szabadkereskedelmi egyezményt; A szerző felvétele

Ha Kanada az Unió része lenne, akkor a lakosságszám alapján Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország után a 7., a GDP alapján pedig Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország után az 5. lenne az EU-s tagállamok sorában. Az egy főre jutó GDP arányában Dánia és Belgium között lenne a helye a listán. Fontos tudni, hogy a Kanadából származó valamennyi importnak meg kell felelnie az uniós szabályozásnak, így egyebek mellett a műszaki előírások és termékszabványok, állat- és növény-egészségügyi szabályok, élelmiszerrel és biztonsággal kapcsolatos szabályok, GMO-ra vonatkozó szabályok, fogyasztóvédelemmel kapcsolatban. Ezenkívül az EU a CETA-ban is teljes körű védelmet biztosít a közszolgáltatások tekintetében, a tagállamok maguk döntik el, hogy megtartják a szolgáltatásokat (például egészségügy, vagy vízellátás), vagy privatizálják azokat, az egyezmény semmilyen szinten nem ösztönzi, vagy akadályozza egyik választást sem. Szájer József a szavazást követően elmondta:

A kérdésben legilletékesebbel, a magyar kormánnyal egyeztettük a magyar néppárti képviselők szavazását. Szijjártó Péter külügyminiszter úr kérésére az európai néppárti frakció szavazólistájával egyezően támogattuk a javaslatot. A hosszúra nyúlt előkészítő folyamat során két kérdést tartottunk különösen fontosnak: a GMO szabályozást és a vitarendezés ügyét. Beadott módosító indítványainknak köszönhetően pozitív irányú elmozdulás történt a kezdeti javaslathoz képest. Így továbbra is biztosítottak az Alaptörvénybe foglalt GMO mentesség garanciái, illetve a befektetési vitarendezés átfogó reformja is megvalósult. A változtatások elfogadhatóvá tették számunkra a kompromisszumos szöveget. Döntésünket hosszas mérlegelés előzte meg.

Magyarország külkereskedelemre orientált ország, a kereskedelmi korlátok lebontása magyar érdek, segíti a vállalkozásokat és a munkahelyteremtést.

Megértjük a megállapodással kapcsolatos aggodalmakat is. Hogy a most jóváhagyott megállapodás mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket, azt az idő és a tapasztalat fogja eldönteni. Szerencsére a most életbelépő ideiglenes szakasz alkalmas lesz ennek felmérésére. A megállapodás ezután kezdődő tagállami ratifikálása során a nemzeti parlamenteknek lehetősége lesz az időközben rendelkezésre álló tapasztalatok mérlegelésével meghozni a végső döntést. Végső soron a magyar Országgyűlés dönt, amely akár vétózhat is, ha a szerződés kezdeti tapasztalatai azt indokolják. Most egy néhány éves próba periódus fog következni

– mutatott rá Szájer József európai parlamenti képviselő. A plenáris szavazáson a képviselők nagy többséggel támogatták a megállapodást. Az EP szélsőséges frakciói (kommunisták és szélsőjobb), valamint a zöldek ellene szavaztak.

A CETA olyan, az EU külgazdasági kapcsolataiban eddig példátlanul transzparens tárgyalási folyamat eredménye, amely az európai progresszív erőknek, illetve számos szakmai és civil szervezetnek köszönhetően szinte az európai polgárok szeme előtt, bírálatuk, befolyásuk számára nyitott módon zajlott, s ezzel követendő gyakorlatként szolgálhat az EU jövőbeni hasonló szerződéseihez is.

– mondta Szanyi Tibor (MSZP) a szavazás után. Molnár Csaba (DK) képviselő azt hangsúlyozta, hogy a CETA körül politikai hisztériakeltés zajlik és véleménye szerint nem kell bedőlni a riogatásoknak.

Kanadától semmi félni valónk nincs, fejlett jogállam, biztonságos, jó minőségű termékekkel. Ha van CETA a magyar cégek többet exportálhatnak, több munkahely lesz itthon. Ki nem akarná ezt? A CETA mellett tettem le a voksomat, erre a bezárkózó Trump-adminisztráció miatt nagyobb szükség van, mint valaha.

A magyar képviselők közül Jávor Benedek (Zöldek, PM) tartja a CETA ratifikálását komoly veszélynek, ami nem csupán Európa, hanem Magyarország számára is kedvezőtlen hatással bír.  Úgy gondolja, hogy a szerződésnek az állampolgárokat kell szolgálnia, nem csak a befektetőket. Az elfogadott szöveg nem jeleníti meg a munkavállalók és a fogyasztók érdekeit és a környezet megfelelő védelmét sem biztosítja. Jávor Benedek szerint a szerződésről történő szavazással meg kellett volna várni az Európai Bíróság véleményét.

A címlapfotó a szerző felvétele.