Hiába vádolják őket, nem szeparatisták a kárpátaljai magyarok

Nem áll fenn a szeparatizmus veszélye Kárpátalján; a kettős állampolgárság intézményét a többségi ukrán nemzethez tartozók kevésbé, a nemzetiségiek jobban támogatják, emellett magas a régióban a tolerancia a más nemzetiségűek iránt – derült ki egy felmérésből, amelyet az Ilka Kucseriva Alapítvány a Politikai Szociológiai Központtal közösen végzett, és amelynek eredményét az alapítvány egyik elemzője, Andrij Szuharina ismertette egy kerekasztal-beszélgetésen az UNIAN csütörtöki beszámolója szerint.

A felmérést még augusztus 24. és szeptember 6. között végezték ezer fő részvételével; ezeket két egyenlő, ötszáz tagú csoportra osztották. Az elsőbe véletlenszerűen választottak ukrán állampolgárokat Kárpátalja megye hat városából és tizenöt kisebb településéről, a másik csoportba viszont reprezentatív alapon nemzeti kisebbséghez tartozókat kérdeztek, mégpedig háromszáz magyart, továbbá kétszáz román, szlovák, illetve roma nemzetiségűt. Az első csoportban 53 százalék válaszolta azt, hogy ellenzi a kettős állampolgárság bevezetését, 34 százalék pedig támogatja. Ezzel szemben a nemzetiségiek körében 52 százalék mondta azt, hogy teljesen vagy részben támogatja, és csak 12 százalék ellenzi.

Szuharina hozzáfűzte: az összes megkérdezettnek a többsége, 54,4 százaléka a külföldön való munkavállalást nevezte meg, mint legfőbb motivációt a második útlevél megszerzésére, 40,8 százalékuk pedig az állandó tartózkodás lehetőségét egy másik országban. Ami csak a nemzetiségieket illeti, közülük tízből kilenc a külföldi munkavállalást jelölte meg erre a kérdésre válaszolva.

A szakértő kijelentette, hogy az első csoport szerint nem áll fenn a szeparatizmus veszélye Kárpátalján, mert a megkérdezetteknek mindössze 3 százaléka támogatná Ukrajna szövetségi állammá alakulását, és csupán 0,5 százalékuk beszél egyenesen szeparatizmusról. Hozzátette, hogy a szeparatizmus vagy a föderalizáció támogatottsága a nemzeti kisebbségek képviselői körében is elhanyagolható. Kiemelte, hogy Kárpátalján a válaszadók hovatartozásuk meghatározásában elsősorban a régió – nem pedig az ország – lakóiként definiálták magukat.

Önmagában ez nem jelenti a szeparatizmus veszélyét, de folyamatosan szem előtt kell ezt tartani, ha nem akarjuk, hogy egyszer szembe kelljen néznünk ezzel, mint problémával

– jegyezte meg. Hozzáfűzte még, hogy a decentralizációnak, azaz a helyi önkormányzatok függetlenségégének a növelése egyre növekvő támogatottságot élvez a megyében.

Az elemző szavai szerint a felmérés azt is kimutatta, hogy Kárpátalja egész lakossága körében magas a tolerancia a különféle nemzetiségek képviselőivel szemben. Negatív érzelmeket leginkább csak az oroszokkal – ami a háborúval magyarázható – és a romákkal szemben éreznek. Az ellenszenv mértéke azonban még ezen etnikai csoportokkal szemben sem haladja meg a 13 százalékot. A nemzetiségiek körében a helyzet kicsit rosszabb: viszonylag magas az elutasítás aránya a romák (24 százalék) és az arabok (19 százalék) vonatkozásában, továbbá az oroszok és az amerikaiak megítélésében (11, illetve 8 százalék) – idézte az elemzőt az UNIAN hírügynökség.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Nemes János