Hillary Clinton, korábbi First lady, New York-i szenátor és külügyminiszter vasárnap hivatalosan bejelentette, hogy indulni szándékozik az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztásán.
Ha elnyeri a választók többségének támogatását, akkor a 67 éves politikus a nemek közötti egyenlőtlenség “legmagasabb és legkeményebb üvegplafonjának” áttörésével hazája első női elnöke lehet. Clinton maga mögött tudhatja a demokraták túlnyomó többségének támogatását, ezért jó esélye van arra, hogy megszerezze pártjának hivatalos elnökjelöltségét.
Hillary Clinton a közösségi médiában videoüzenetben közölte, hogy a Fehér Házért vívott küzdelem elnökjelölt-aspiránsa. Immár másodjára száll ringbe, 2008-ban a demokrata előválasztási küzdelemben szoros versenyben alulmaradt a jelenlegi elnökkel, Barack Obamával szemben.
A közvélemény-kutatások szerint saját táborán belül nincs komoly ellenfele. A második helyen a liberális szárny kedvence, Elisabeth Warren massachusettsi szenátor áll 18 százalékos támogatottsággal, ő azonban közölte, hogy nem kíván részt venni a jövő évi megmérettetésben. A demokraták népszerűségi listáján következő Martin O’Malley volt marylandi kormányzó és Jim Webb volt virginiai szenátor híveinek részaránya csupán egyszámjegyű.
A republikánus aspiránsok mezőnyében a várakozások szerint mintegy kéttucatnyi, önmagát esélyesnek tartó jelölt fog tolongani. Az egyik induló valószínűleg Jeb Bush volt lesz, az idősebb Bush elnök fia és az ifjabb Bush elnök öccse. Ha a volt floridai kormányzó szintén elnyeri majd pártjának támogatását, 1992 után ismét olyan helyzet állhat elő, hogy az amerikaiak végeredményben egy újabb Clinton és egy újabb Bush között választhatnak majd.
Hillary Diane Rodham Clinton 1947 október 27-én született a Chicagóhoz közeli Park Ridge-ben. Egyetemi tanulmányait a Wellesley College-ben kezdte, majd a Yale-en végezte el a jogot. 1975-ben ment férjhez Bill Clintonhoz, aki később Arkansas kormányzója, majd elnök lett.
A Fehér Házban, first ladyként kulcsszereplője volt az általános egészségügyi ellátás bevezetésére irányuló, végül elbukott kormányzati kísérletnek. Kemény megpróbáltatást jelentett számára, amikor 1998-ban kiderült, hogy férje viszonyt folytatott egy fehér házi gyakornokkal, Monica Lewinskyvel.
Ő volt az első first lady, aki elindult egy közhivatalért megtartott választáson és 2000-ben első nőként nyerte el New York állam szövetségi szenátori posztját, amelyre 2006-ban újraválasztották. 2008-ban a demokrata előválasztási küzdelemben szoros versenyben alulmaradt a jelenlegi elnökkel, Barack Obamával szemben, részben amiatt, hogy a törvényhozásban az iraki háború mellett szavazott, amellyel később szembefordult.
Obama elnök meglepetésre őt kérte fel külügyminiszterének. Négy évig állt az amerikai diplomáciai tárca élén azokban az években, amelyekben meghatározó súlya volt az “arab tavasz” eseményeinek. Támogatta az amerikai-orosz viszony “újraindításának” – az ukrajnai orosz beavatkozás miatt zátonyra futott – politikáját, valamint Obamának az iráni nukleáris program tárgyalásos úton való korlátozására irányuló törekvését is.
Forrás: MTI
Fotó: cnn.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS