Ötpontos, rendkívüli intézkedési tervről döntött az aszályveszélyhelyzeti operatív törzs. A gazdák hiteleire 2023 végéig moratóriumot rendel el a kormány, a biztosítótársaságoknak pedig a bejelentést követően 14 napon belül ki kell fizetniük az aszálykár miatt megítélt összeget a gazdálkodóknak.
Az agrárium gyors megsegítése érdekében az operatív törzs első ülését követően azonnali intézkedésekről döntött – jelentette be Nagy István a közösségi oldalán. Ennek részeként a kormány hitelmoratóriumot rendelt el 2022 szeptemberétől 2023 végéig a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire. A gazdák dönthetnek, hogy élnek-e a lehetőséggel. Döntés született emellett arról, hogy a bajba jutott állattartók számára hárommilliárd forint összegű takarmányszállítási támogatást biztosítanak. E mellett a mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntöző művek megnövekedett energiaköltségeire 1,4 milliárd forint többlettámogatást nyújt a kormány. További segítséget jelenthet, hogy a termelők rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeket újból benyújthatják és az igényeket a hatóság automatikusan engedélyezni fogja.
Felgyorsítják a biztosítók aszálykárok felmérésére és az aszálykárokra megítélt összegek kifizetésére vonatkozó eljárását. Ennek értelmében a biztosítóknak a kár bejelentésétől számítva 14 napon belül folyósítaniuk kell a termelőknek a megítélt kártalanítás összegét. A miniszter emlékeztetett arra, hogy július végére a tavaly ősz óta tartó csapadékhiány miatt az ország nagy részén súlyos aszály alakult ki. A búzánál elkönyvelt 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén megsemmisült, és most már a Dunántúl termését fenyegeti a szárazság.
A helyzet az ágazatban rendkívüli, az Alföldön tragikus
– idézte a táravezetőt a Magyar Nemzet. A szántóföldi növénytermesztők mellett azonban az állattenyésztőknek is komoly gondot okoz a szárazság. Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. A kiégett legelők arra kényszerítik a termelőket, hogy vásárolt abraktakarmánnyal és távolabbról szállított tömegtakarmánnyal etessék az állataikat. Mindez súlyos költségnövekedést jelent a gazdáknak.
Az operatív törzs folyamatosan dolgozik és figyelemmel kíséri az ágazatban kialakult helyzetet
– hívta fel a figyelmet Nagy István. Majd hozzátette: várják a gazdák javaslatait, és tovább dolgoznak azon, hogy rövid, közép- és hosszú távon megoldást találjanak a történelmi aszály kezelésére.
Forrás: Magyar Nemzet/Facebook; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS