Egyedüli jelöltként hivatalosan is Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét választotta listavezetőjévé szombati lisszaboni kongresszusán az Európai Szocialisták Pártja (PES).
A pénteken kezdődött kétnapos találkozó résztvevői egyhangúlag szavazták meg Frans Timmermanst, miután egyedüli riválisa, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a párt egységének erősítése céljából novemberben visszalépett. A balközép erőket összefogó pártcsalád esetleges jövő májusi európai parlamenti győzelme esetén így Timmermans lehetne a brüsszeli testület következő vezetője, de ennek szakértők szerint meglehetősen kicsi az esélye. Köszönőbeszédében Timmermans kijelentette, hogy nem szokványos választásokra kell készülni, most “Európa lelke” a tét.
Míg az autokrata és nacionalista erők Európa elpusztítására, a konzervatívok pedig a status quo befagyasztására törekszenek, a progresszív politika célja az EU előremozdítása
– hangsúlyozta. “A szocialisták és szociáldemokraták nem elégedhetnek meg a jelenlegi helyzettel, jobb világra kell törekednünk magunk, gyerekeink és unokáink számára” – mondta. A kongresszuson a PES elnökévé újraválasztott bolgár Szergej Sztanisev üdvözölte Timmermans jelöltségét, akit hosszan méltatott. Az 57 éves, holland Frans Timmermans tapasztalt, több nyelven kiválóan beszélő, szenvedélyesen EU-párti politikus, akit ugyanakkor sokan támadnak a migrációs és a jogállamisági vitákban képviselt álláspontja miatt.
Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig meg is választotta a tisztségre. Ugyan várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az EP-ben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat. Ráadásul még az sem biztos, hogy automatikusan a csúcsjelölti rendszert fogják alkalmazni, miután ezt több tagállam is elveti.
A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagországok vezetőit.
MTI; Vezető kép: AFP
Facebook
Twitter
YouTube
RSS