A Párizs keleti részén, egy kóser élelmiszerboltban pénteken lezajlott, négy zsidó életét követelő túszejtő akciót követően ismét feléledt a régi vita: vajon Izrael vagy a nyugat-európai ország tekinthető-e a francia zsidók otthonának? Ez a kérdés időről időre felmerül a franciaországi zsidó közösséget érő, antiszemita támadások miatt.
A túszdrámát követően Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy szombati televíziós beszédben azt hangoztatta, hogy a franciaországi zsidók hazája Izrael. “Azt mondom Franciaország minden zsidójának, Nyugat-Európa összes zsidójának, hogy Izrael nem egyszerűen az a hely, ahová imádkozni járnak, Izrael Állam a hazájuk” – jelentette ki. Az izraeli média szombat este már arról számolt be, hogy Netanjahu miniszteri bizottságot bíz meg jövő héten azzal a feladattal, hogy vitassa meg, milyen eszközökkel lehetne erősíteni a francia és más nyugat-európai zsidók Izraelbe vándorlását.
Vasárnap az Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja arról számolt be, hogy a túszdrámában meggyilkolt négy zsidó áldozatot Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén lévő ősi zsidó temetőben helyezik kedden örök nyugalomra. Emellett Izrael párizsi nagykövetsége bejelentette, hogy Netanjahu vasárnap részt vesz a terrortámadások áldozatainak emlékére rendezendő felvonuláson a francia fővárosban. Elkíséri őt Avigdor Liberman külügyminiszter is.
Válaszul Manuel Valls francia miniszterelnök a vincennes-i élelmiszerboltnál politikusok, vallási és szakszervezeti vezetők társaságában tett szombati látogatásakor a Charlie Hebdo szatirikus francia lap elleni merénylettel kezdődött erőszaksorozatra utalva úgy nyilatkozott, hogy “ma mindannyian Charlie-k, rendőrök és Franciaország zsidói vagyunk”. Hangsúlyozta, hogy senkinek sem kell félnie, legyen bár újságíró, rendőr, zsidó vagy más állampolgár. Majd hozzátette: “Franciaország a franciaországi zsidók nélkül többé nem lenne ugyanaz”. Valls a szavait követő tapsvihar után megjegyezte, hogy a francia zsidó közösség a legnagyobb és a legrégebbi Európában, s vitathatatlanul sokat tett hozzá a francia köztársasághoz. Ugyanakkor azt is elismerte a kormányfő, hogy a francia zsidók évek óta kénytelenek félelemben élni.
Nem ez volt az első alkalom, hogy hasonló adok-kapok zajlott le a francia és az izraeli politika képviselői között a francia zsidó közösséget ért atrocitások miatt. 2012 októberében Francois Hollande francia elnök és Netanjahu között hasonló párbeszéd bontakozott ki. “Gyertek Izraelbe” – buzdította a francia zsidókat az izraeli kormányfő. Válaszul Hollande úgy nyilatkozott, hogy “a francia zsidók helye Franciaországban van”, és hitet tett az “antiszemitizmus üldözése és eltörlése” mellett.
A francia zsidó közösséget az utóbbi években több alkalommal is támadás érte. 2006-ban Juszuf Fofana és a 27 tagú “barbárok bandája” nevű bűnszövetkezet azért rabolta el Ilan Halimi marokkói zsidó fiatalembert Párizsban, hogy a “zsidóságuk miatt meggazdagodott” családtól váltságdíjat követeljen. A megkínzott és haldokló férfira három héttel később Párizs egyik külvárosi utcáján találták rá meztelenül, néhány nappal azután, hogy az egyre kisebb összeget követelő emberrablókkal megszakadtak a tárgyalások. Az óriási felháborodást kiváltó bűncselekmény tetteseit három évvel később ítélték el, a “barbárok bandájának” vezetője életfogytiglani börtönbüntetést kapott.
2012 márciusában egy algériai származású férfi három támadásban összesen hét embert, köztük három gyereket lőtt agyon. A magát az al-Kaida iszlamista terrorszervezet tagjának mondó Mohamed Merah március 11-én és 15-én a francia hadsereg három katonájával végzett a dél-franciaországi Toulouse és Montauban városában, majd 19-én két óvodás és egy iskolás gyermeket, valamint egy fiatal rabbit lőtt le a toulouse-i zsidó iskola előtt. A zsinagógák védelmét ellátó Zsidó Közösség Védelmi Szervezete (SPCJ) szerint 2014 első hét hónapjában 2013-hoz képest gyakorlatilag megduplázódott – 91 százalékkal nőtt – az antiszemita tettek és fenyegetések száma Franciaországban.
A francia zsidó közösség létszámát 5-600 ezerre becsülik. Ez a harmadik legnagyobb a világon az Egyesült Államok és Izrael után.
A zsidó állam 1948-as megalapítása óta először tavaly Franciaország vált az Izraelbe irányuló zsidó kivándorlás fő kiinduló pontja 6600 emberrel, 2013-ban még 3400 volt ez a szám. Franciaországból több mint 90 ezer zsidó vándorolt ki Izraelbe 1948 óta. Az Izraelbe költözők legfontosabb indítéka vallási jellegű, de egyre többen vannak, akik a bizonytalanság miatt távoznak.
MTI / Fotó: The Beacon Magazine
Facebook
Twitter
YouTube
RSS