Január elsejétől hat hónapon át Bulgária tölti be az Európai Unió soros elnökségét, a kelet-balkáni állam Észtországtól veszi át, majd júliusban Ausztriának adja tovább a tisztséget.
Az EU-hoz tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakozott Bulgária most fogja először ellátni a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. Szófia már véglegesítette programját és annak a prioritásait: az ország elsősorban a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió erősítésére, a nyugat-balkáni államok integrációjára, a kontinens stabilitására és biztonságára, illetve a digitalizációra, a versenyképesség fokozására kíván majd összpontosítani.
Az első területen belül kiemelték, hogy a gazdasági teljesítmény kulcsfontosságú Európa jövője szempontjából, és bár a helyzet összességében kedvező, bizonyos közös kihívásokra még megoldást kell találni, valamint vitát kell folytatni az euróövezet megreformálásáról és a következő hétéves uniós költségvetési ciklusról. A Nyugat-Balkán kapcsán Bulgária hangsúlyozta: a térség országainak „európai perspektívára” van szükségük, és ehhez konkrét lépések, világos cselekvési tervek kellenek.
A biztonságpolitika és a migrációs politika területén a bolgár kormány szerint konszenzusra kell jutniuk az EU tagállamainak. Mint rámutattak, Szófia tisztességes és hosszú távú megoldásra törekszik a menekültügyi reform terén. Figyelmeztettek ugyanakkor, hogy a krízist a gyökerénél kell kezelni, a biztonsági helyzet javításához pedig erősíteni kell a határok védelmét és az információk megosztását a tagállami hatóságok között. Aláhúzták emellett: Európa jövőbeli szerepe közvetlenül kapcsolódik a kontinens gazdaságának versenyképességéhez, ezért ennek javítása elengedhetetlen a belső piac, az innováció, az oktatás, a digitális kompetenciák fejlesztése által. Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai január 11-én Szófiába látogatnak, ahol a bolgár prioritásokról egyeztetnek.
A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest veszített a korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő állam külügyminisztere, hanem az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése. Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben fog ismét sorra kerülni.
Forrás: MTI; fotó: Vaping Post
Facebook
Twitter
YouTube
RSS