Holokauszt-emléknap: Magyarország a béke szigete, ahol biztonságban élhetnek a zsidók

Az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján megszólalók. A központi megemlékezésen az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta: bíznak benne, hogy Magyarország a béke szigete marad a zsidóságnak.

Rétvári Bence reményét fejezte ki, hogy a zsidó közösségeket a jövőben is meg tudják védeni nemcsak a régi, hanem az új típusú antiszemitizmussal szemben is. A budapesti Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen felszólalt még Jószéf Amrani, Izrael Állam budapesti nagykövete és Grósz Andor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a Holokauszt Emlékközpontot egész nap ingyenesen látogathatták. A IX. kerületi Páva utcában található épület kertjében félóránként művészeti előadásokkal is várták a megemlékezőket. A „Cipők a Duna-parton” emlékműnél este 7 órakor mécseseket gyújtottak.

A Miniszterelnökség az MTI-hez eljuttatott közleményében erkölcsi kötelességnek nevezte az emlékezés, a mártírok és az embermentő hősök szellemének ébren tartását, s példaként állítását a jövő nemzedéke elé. A Miniszterelnökség szerint az aggasztóan erősödő antiszemita megnyilvánulásokkal szemben csak egyetlen út létezik: Európának vissza kell térnie a zsidó-keresztény hagyományokból táplálkozó értékrendhez. A „politikailag korrektnek hazudott” beszédet pedig, amely „bénultságba és tehetetlenségbe sodorja civilizációnkat”, fel kell váltania az őszinte és felelős szembenézésnek a problémákkal – írták.

Fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu

Ma Magyarországon a Fidesz jelenti a garanciát arra, hogy a hazai zsidóság békében és biztonságban élhet hazánkban

– írta közleményében a Fidesz, kiemelve, hogy elutasítják és elítélik a fajgyűlölet és az antiszemitizmus minden formáját, és a Fidesz-kormány továbbra is mindent meg fog tenni azért, hogy senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés származása vagy vallási hovatartozása miatt.

A Kereszténydemokrata Néppárt közleményében kiemelte: ezen a napon kettős feladat az emlékezés és az emlékeztetés, hogy „soha, semmilyen diktatúra vagy ideológia ne nyomoríthassa meg honfitársaink, családjaink életét”. Úgy fogalmaztak:

hinni és tenni kell azért, hogy Magyarországon nyugodt, békés, szabad és mindenki számára sikeres jövőt biztosíthassunk!

Fotó: Horváth Péter Gyula

Az MSZP és a Párbeszéd közös közleményében azt hangsúlyozta, hogy senki nem fordulhat saját nemzete ellen büntetlenül, és a gyűlöletpolitika, a megbélyegzés, a listázás eredményére való emlékeztetést hangsúlyozta „ezekben a sötét időkben” a választási fiaskót még nyilvánvalóan nem kihevert pártszövetség. A DK sem állta meg az aktuálpolitizálást, és ők is a listázást emlegették fel a holokauszt előzményeként. Az LMP közleménye szerint ez a nap az emlékezésé, a gyászé és a figyelmeztetésé a jelenkor és az utókor számára, s egyúttal kiemelték, elkötelezettek amellett, hogy nem lehetnek másodrangú állampolgárok Magyarországon.

Fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu

Az 1941-es népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás következtében. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg. Az Országgyűlés 2000-ben meghozott döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A holokauszt magyarországi emléknapjához kötődik a budapesti, Páva utcai Holokauszt Emlékközpont 2004. április 15-ei megnyitása.

MTI, képgaléria: Horváth Péter Gyula