Bayer Zsolt és Hóman Bálint volt az ENSZ antiszemitizmussal foglalkozó találkozójának fő témája. Samantha Power az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete beszédének jelentős részét szentelte Magyarországnak. Szerinte Hóman Bálintban és Bayer Zsoltban közös, hogy nem csak a zsidókat támadták, hanem más kisebbségeket is.
Az antiszemitizmus nem csak a zsidókra jelent veszélyt, hanem a pluralizmus és sokszínűség elveire és az általunk nagy becsben tartott alapvető jogokra is
– mondta el beszédében Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. A világszervezet antiszemitizmusról tartott második találkozóján magyar idő szerint csütörtök hajnalban úgy fogalmazott:
amikor a zsidókat támadják, akkor általában más kisebbségeket is. Azok a személyek, akik a zsidókat bántják, általában a bevándorlókat és a menekülteket is zaklatják
majd hozzátette;
ez nem csak az egyénekre, de kormányokra is igaz. Ennek pedig Power szerint Magyarország az egyik példája.
Az USA ENSZ-nagykövete felidézi: Magyarország az az ország, ahol szobrot akartak állítani Hóman Bálintnak, aki a harmincas években szorgalmazta a magyar zsidók deportálását. És az az ország, ahol állami kitüntetést adtak át Bayer Zsoltnak, egy “fertőzően antiszemita véleményírónak.”
Power szerint az egész országban terjed az antiszemitizmus, amit a szélsőségesen nacionalista Jobbik növekvő népszerűsége is bizonyít. Azt is megemlíti, hogy a Jobbik a holokausztot rendszeresen “holokamunak” nevezi.
Power beszédének jelentős részét szentelte Magyarországnak. Más országokat is említ, de csupán egy-egy mondatban. Négy gépelt oldalnyi beszédéből másfél oldal kizárólag Magyarországról szól.
Power itt tér rá mondandója lényegére: mindez együtt jár az egyre erősödő idegengyűlölettel és a “bigottság egyéb formáival.” Megemlíti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: Európát keresztény területként szeretné megtartani azáltal, hogy meggátolja a muzulmán menedékkérők érkezését és rájátszott az emberek félelmeire, amikor közölte, minden európai terrorista migráns.
Power szerint mind Hóman, mind Bayer belekeverték antiszemitizmusukba a kisebbségekkel szembeni gyűlöletet.
Power szerint azonban Magyarország példájából tanulni is lehet, hiszen megmutatja, hogy közös fellépéssel a nemzetközi közösség eredményeket tud elérni. Magyar és nemzetközi szervezetek, vallási vezetők és külföldi kormányok együtt akadályozták meg a Hóman-szobor felállítását.
Büszke vagyok rá, hogy amerikai civil szervezetek és az amerikai kormány részesei voltak ennek a munkának
– mondta az ENSZ-nagykövet. Power idézi Barack Obama korábbi beszédét is, amelyben az elnök közölte, hogy a Hóman-szobor az amerikai-magyar kapcsolatoknak nem egy mellékes ügye volt, hanem központi kérdés volt, feltétele a jó kétoldalú kapcsolatok fenntartásának.
Az ENSZ-nagykövet azt is pozitív példaként említi, hogy Bayer kitüntetésére reagálva már több mint százan visszaadták lovagkeresztjüket. A tiltakozók között pedig, mint mondta, az ország legelismertebb közgazdászai, történészei, politikusai, költői, filmkészítői és tudósai vannak. Név szerint említi Kaltenbach Jenő volt kisebbségügyi ombudsmant, Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét, Wittinghof Tamás budaörsi polgármestert és Katrina Lantos-Swettet, Tom Lantos lányát is.
Ezek az erőfeszítések, amelyeket nagyon meghatónak tartok, azt mutatják, hogy amikor kormányok hajlandóak kiállni az antiszemitizmus ellen és felemelik a szavukat ahelyett, hogy csak tétlenül tűrik, akkor azt még a gyűlöletet szítók is észreveszik
– mondta Power, aki szerint mindez még hatékonyabb, ha a civil szervezetek is beszállnak és támogatják ezeket a lépéseket.
Képzeljük el, mennyi, a zsidók és más kisebbségek elleni erőszakos cselekményt lehetett volna elkerülni, ha a múltban valakik hasonló lépéseket tesznek. Képzeljük el, mennyi gyűlöletet és szenvedést tudunk megelőzni, ha most összefogunk.
Forrás: nol.hu
Fotó: EPA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS