Hongkongban elhalasztják a választásokat

A koronavírus-járványra hivatkozva Carrie Lam hongkongi kormányzó pénteken bejelentette, hogy egy évvel elhalasztják a szeptember 6-ra kitűzött törvényhozási választásokat.

Lam a fertőzöttek emelkedő számával indokolta döntését egy, a brit gyarmati időkből származó, csaknem százéves különleges jogrendi törvényre hivatkozva. A hétmilliós Hongkong eleinte sikeresen kordában tartotta a koronavírus terjedését, de júliusban az esetek száma erőteljes növekedésnek indult, és legutóbb már 100-150 új fertőzöttet regisztráltak naponta. A metropoliszban több, mint 3100 fertőzöttje és 27 halálos áldozata van a járványnak.

A voksolást 2021. szeptember 5-én tartják Carrie Lam bejelentése szerint. A kormányzó lépése ugyanakkor jogi kérdéseket vet fel, mert hosszabb halasztásra csak a pekingi törvényhozás engedélyével van lehetőség. A kínai parlament legfelsőbb fóruma, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága a nyári szünet ellenére összeül augusztus 8-a és 11-e között.

Hongkongi demokráciapárti törvényhozók alkotmányos válságtól tartanak. Huszonkét képviselő közös közleményben azt írta, hogy az elmúlt évben tapasztalt megmozdulások után kiemelten fontos lenne megtartani a törvényhozási választásokat. Szerintük a hongkongi vezetés csak ürügyként használja a koronavírus-járványt. Ted Hui ellenzéki törvényhozó szerint a kormányzót valójában egy esetleges vereség jobban aggasztja, mint a koronavírus. A 2014-es esernyős forradalom egyik vezéralakja, a választásból kizárt Joshua Wong rámutatott, hogy a szavazást fokozott óvintézkedések mellett meg lehetett volna tartani, ahogy arra más országokban is volt példa. Az amerikai kormány is követelte a voksolás menetrend szerinti megrendezését.

A hongkongi nép megszolgálta, hogy választott képviselőkön keresztül hallathassa hangját

– mondta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Carrie Lam bejelentése szakértők szerint jelentős csapást mérhet a demokráciapárti ellenzékre, amely a tavaly kezdődött tüntetéshullámot és a kínai kormányzat által júniusban életbe léptetett szigorú nemzetbiztonsági törvény népszerűtlenségét meglovagolva abban reménykedett, hogy többségbe kerülhet a város törvényhozási tanácsában, jóllehet tizenkét jelöltjüket kizárták a választásokból.

A tüntetésekre válaszul június végén Peking új nemzetbiztonsági törvényt léptetett életbe, amely egy hongkongi nemzetbiztonsági iroda létrehozását irányozta elő azzal a feladattal, hogy felügyelje a hongkongi kormányzat nemzetbiztonsággal kapcsolatos munkáját, és útmutatást nyújtson számára ezen a téren. Az új törvény egyúttal tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadatását Kínának. A jogszabály emellett azt is engedélyezi, hogy kínai biztonsági erők járjanak el a volt brit koronagyarmat területén. A törvényt hevesen bíráló külföldi kormányok és nemzetközi szervezetek szerint a jogszabály nagyon komolyan csorbítja Hongkong autonómiáját, és a valódi célja a hongkongi demokráciapárti mozgalom elfojtása.

Hongkong 1997-ben került vissza a brit korona fennhatósága alól Kínához. Az átadási egyezményben 50 évre garantálták a város számára, hogy Kína különleges közigazgatási területeként széles körű autonómiát élvezhet és fenntarthatja kapitalista gazdasági rendszerét.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Kim Cheung