A horvát rendőrség kedden európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen, a Mol elnök-vezérigazgatója az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat.
A kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét. A kabinet emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Mol-t, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. A kormány arról is döntött, hogy a külügyminiszter lemondja részvételét a csütörtökön Dubrovnikban megrendezendő energiabiztonsági találkozón.
Magyarország egyértelmű üzenetet küldött Horvátországnak a Mol-INA-ügyben, mert a kormány szerint elérkezett az a pillanat, amikor már nem rejtheti véka alá az álláspontját, ez azonban a megegyezés lehetőségét nem zárja ki – mondta Martonyi János külügyminiszter szerdán a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
A tárcavezető kiemelte: a kormány lépése nem drasztikus. Tény, hogy már hosszú ideje olyan jelzéseket kap Magyarország, amelyek arra utalnak, hogy a horvát kormány nem azt a lehetőséget részesíti előnyben, hogy az ügyben a közép-európai együttműködés és a gazdasági kapcsolatok erősítése legyen a legfontosabb szempont – fogalmazott. Hangsúlyozta: a vitás kérdések “mind rendezhetők, rendezhetők lettek volna korábban is”.
Martonyi János ugyanakkor közölte: “egy furcsa dolog, hogy egyszer csak egymás után indulnak meg különböző szervek részéről különböző alapon jogi eljárások, mindezt kíséri egy rendkívül erőteljes sajtókampány, és kísérik bizony politikai nyilatkozatok is”. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a horvát pénzügyminiszter azt mondta: a Mol rossz partner, ezért meg kell válni tőle.
A tárcavezető úgy látja, a vitákat “kölcsönös megértéssel lehetne rendezni”, de a horvátországi jogi eljárások és politikai nyilatkozatok nem azt a célt szolgálják, hogy megállapodjanak.
Martonyi János azzal kapcsolatban, hogy a kormány felhívta a Mol vezetését, vizsgálja meg az INA-részvények értékesítésének lehetőségét, kijelentette: a kormány abból a megfontolásból indult ki, hogy ha a Molt rossz partnernek tekintik, akkor “inkább váljunk el, kulturált és civilizált körülmények között”.
“Nem háborús helyzetként fogom fel, ami most a Mollal kapcsolatban történik, nem így fogunk kommunikálni, és némileg meg is tudom érteni a magyar kormányt” – jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a horvát kormány csütörtöki ülésének elején.
Milanovic sajnálatának adott hangot a magyar kormány új hozzáállása miatt, de nem kommentálta a Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elleni nyomozást, sem az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. A horvát miniszterelnök arra kérte a kormánytagokat, hogy ők se nyilvánítsanak véleményt az ügyben.
Az INA horvát olajvállalatnál működő szakszervezetek szerint a dolgozók örülnének, ha a magyar kormány által kilátásba helyezett részvényeladást olyan módon oldanák meg, hogy a horvát állam ismét többségi tulajdonos legyen, és többségi joga legyen a cég irányításában. A horvát hírügynökség szerdai jelentése szerint a szakszervezetek azt állítják, hogy a Mol nem invesztált semmit a horvát olajtársaság fejlesztésébe.
Ivan Tomac, a független energiaipari és vegyipari szakszervezet vezetője azt mondta, hogy a magyarok “kövér profitra” tettek szert az INA révén, és valószínűleg még többet szereznek majd a részvényeik eladásával, miközben szerinte a Mol nem teljesítette az eredeti vásárlási szerződésben kikötött feltételeket.
“A Mol nem modernizálta a rijekai (Fiume) és sisaki (Sziszek) finomítókat, mi több, a sisakiban felére csökkent a termelés. A Mol nem fektetett be a viszonteladói hálózatba, ehelyett franchise-rendszerben működtette azt, az INA boszniai és hercegovinai benzinkútjain pedig magyar és nem horvát olajat árulnak” – mondta Tomac. A szakszervezeti vezető szerint ezen felül a magyarok által uralt cégvezetés közreműködött a horvát petrokémiai ipar “lerombolásában”.
Horvát gazdasági szakértők véleménye megoszlik arról a lehetőségről, hogy a Mol eladhatja a tulajdonában lévő INA-részvényeket, mert egyesek szerint gazdasági, mások szerint viszont politikai a magyar kormány lépése.
Davor Stern gazdasági szakember, aki korábban az INA vezérigazgatója és Horvátország gazdasági minisztere is volt, azt mondta, hogy a magyar kormány lépése – miszerint felkérte a magyar olajtársaság menedzsmentjét a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére – várható volt. “Ez várható lépés volt, amire a magyar kormánynak inkább gazdasági, mint politikai okai voltak” – nyilatkozta Stern a Hina horvát hírügynökségnek. Szerinte a részvényesek többsége hasonló helyzetben ugyanilyen döntést hozna, mert a portfólió értékét és lehetőségeit is szem előtt kell tartani. Arra a kérdésre, miszerint várható-e, hogy a Mol valóban eladja az INA-részvényeket, Stern azt válaszolta, hogy ez reális lehet, amennyiben a potenciális vásárlók érdeklődést mutatnak.
Ljubo Jurcic, a horvát közgazdászok egyesületének elnöke szerint viszont a magyar kormány részéről politikai lépésről van szó, aminek számos káros következménye lehet Horvátországra nézve. Jurcic szerint ez azt a negatív üzenetet közvetíti a befektetők számára, hogy Horvátország még a saját nemzetközi előírásaihoz sem tartja magát, és ez politikai, illetve diplomáciai botránnyá nőhet. Emellett ezt éppen egy szomszédos, baráti ország közvetíti, amely ugyanahhoz a nemzetközi biztonsági és politikai erőhöz tartozik, mint Horvátország. Jurcic az Al-Dzsazíra televízió balkáni csatornájának nyilatkozva kiemelte, hogy a Mol törvényes úton jutott az INA-ban lévő tulajdonrészéhez, ezt követően pedig a részvényesek egymás között szervezték meg a vezetői összetételt. Amennyiben eközben bűncselekményt követtek el, például megvesztegetést, akkor azért mindig az adott felelős személy vonható felelősségre, nem a cég – tette hozzá Jurcic.
Mirko Zelic akadémikus, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia tagja úgy véli, hibás lépés volt, hogy a Mol saját emberét nevezte ki az INA élére. “A magyarok ezzel maguk alatt vágták a fát. Ez nem megszokott az olajiparban, mert a vállalatok többsége, amikor megvásárol egy gyárat, helyi menedzsmentet nevez ki” – magyarázta Zelic. A szakember példaként a bankokat említette, amelyek 90 százalékban külföldi tulajdonban vannak, a vezetőség mégis horvát.
Szeptemberben arról is voltak találgatások, hogy a horvát kormány eladhatja saját részesedését az INA-ban. A Bloomberg gazdasági hírügynökség akkor arról számolt be, hogy a horvát kormány tárgyalásokat folytat a Rosznyeft orosz olajipari vállalattal az INA feletti ellenőrzés ügyében a magyar Mollal fennálló konfliktus feloldására. Zágráb azonban tagadta ezeket a híreket.
A Mol 49,1 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az INA horvát olajvállalatban, a részvények 44,8 százalékát pedig a horvát állam birtokolja.
Pestisrácok / MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS