A NATO és Európa katonai erejével kapcsolatban az elmúlt időszakban egyre több kétség merült fel – a témáról Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó beszélt részletesen a Pesti Riporter szerdai adásában. Az elhárítás egykori vezetője kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy vajon egy komolyabb katonai támadás esetén az európai államok közössége miként reagálna arra. Kifejtette azt is, van-e esély arra, hogy az USA elhagyja Európát a jelenlegi haderőivel.
Horváth József évek óta hangoztatja, hogy Európa veszélyben van és ez mára komoly biztonságpolitikai problémává vált. A szakember a Pesti Riporterben a biztonságpolitika új irányvonalának fontossága mellett a magyar határvédelemről és a migrációs nyomásról is beszélt, de szóba került a hibrid hadviselés és a destabilizációs törekvések jellemzése is. A titkosszolgálatok felkészültségéről is kifejtette a véleményét; a szakember szerint minden állam nagyon vigyáz a szuverenitására, a saját nemzeti érdekeire.
Nincsenek meg egységes szempontok, mi Európa biztonsága szempontjából a legfontosabb
– fogalmazott. Ferkó Dániel műsorvezető kérdésére az afganisztáni kivonulás következményeiről is elmondta véleményét, miszerint az USA érdekei azt kívánják, hogy Afganisztánban béke legyen; Joe Bidenék alábecsülték a kivonulás jelentőségét, ezért követtek el annyi hibát.
Elérkezett az őszinte beszéd ideje
– húzta alá a szakember, aki azt is hozzátette, hogy a Brexitnek különös jelentősége volt biztonságpolitikai szempontból is, hiszen a britek lettek volna képesek arra, hogy egy új uniós hadsereg élére álljanak.
A hibrid háború szempontjából Európa felkészületlen, alapvetően a titkosszolgálatok feszülnek egymásnak. A befolyásolási műveletek elleni eszközök az uniós tagállamokban korlátozottak, ezek az országok békére vannak berendelkezve, nem hibrid háborús viszonyokra. Az ellenérdekek szolgálatai súlyos csapást mérhetnek egy társadalomra például a közösségi platformon, a médián keresztül, információs csatornákon. Látni kell, hogy egy befolyásolási műveletre kis költségvetéssel nagy hatást lehet mérni. Az óriás techcégek az USA szolgálatában állnak, így ebből a szempontból sokkal fontosabb az, hogy miként tudjuk ezt áthidalni. A befolyásolási műveletek tekintetében kevesebb eszköz áll rendelkezésre
– mondta Horváth József, majd hozzátette:
Magyarország az elmúlt tíz évben folyamatosan készítette fel a hadsereget, a haderőfejlesztéssel, a létszámépítéssel, a magyar határt képesek vagyunk már kerítésépítéssel megvédeni, amit látunk, milyen nagy jelentős védelmet jelent.
Szavai szerint a titkosszolgálatoknak is újabb kihívásokkal kell szembenézni. Az elhárítás egykori vezetője úgy véli, ő azt látja, hogy a hazai szolgálatoknak is újra kell gondolniuk a prioritást, de azt látja, hogy Európában a meghatározó államaiban ebből politikát csinálnak, nem pedig szakmai kérdést.
Meddig maradhat Európa szabad? Erre és sok egyéb kérdésre kerestük a választ a Pesti Riporter adásában. Első vendégünk Nagy Ervin volt, a XXI. Század Intézet elemzője, akivel többek között az ingatlanmutyik ügyeiről és a legújabb agyrémről, budapesti nyugdíjasok Celldömölkre költöztetéséről beszélgettünk. A következő blokkban arra kaptunk választ, vajon ki tétovázik, Brüsszel vagy a NATO? Milyen jövője van annak az Európának, ami még mindig le van ragadva a genderlobbinál, miközben szép csendben folyamatosan elveszti identitását, kultúráját és szabadságát? Ezekről a témákról és Magyarország szerepéről, a magyarság biztonságának védelméről beszéltünk vendégünkkel, Horváth Józseffel, az Alapjogokért Központ Biztonságpolitikai elemzőjével. Az adásunk zárásaként Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet vezetője volt a vendégünk, akivel a Gyermekvédelmi népszavazás fontosságáról és a visszafordíthatatlan következményekkel járó nemátalakító műtétekről beszéltünk. Szóba jött az Intézet törekvése is, a krízishelyzetben lévő kismamák megsegítésére.
A Pesti Riporter teljes adását ide kattintva nézhetik vissza.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS