Simán lemoshatta volna Horvátország a cseheket, ehelyett egy megnyert mérkőzést adott döntetlenre. Mindez természetesen nem ment volna a horvát szurkolók nélkül, akik megmutatták, hogy csinálják ezt a Balkánon.
Teljesen a kapujához szögezte a cseheket a horvát válogatott az első félidőben; igazán beszédes a közel 70-30 százalékos labdabirtoklási arány az utóbbi javára. Egymás után vezették a horvátok a támadásokat, a cseheken még annyi támadási szándék sem látszott, mint pár napja a spanyolok ellen. A nyomasztóan egyoldalú játék végén az volt a csoda, hogy a horvátok csupán egy gólos előnnyel mehettek pihenni a szünetben.
Kicsit aztán visszavettek az igyekezetből a második részre, és a csehek ezzel arányosan nagyobb részt kanyarintottak ki maguknak a játékból, de lényegileg ez sem változtatott a helyzeten. A balkániak sokkal veszélyesebbek voltak, és a csehek már csak azért sem lehettek nyugodtak, mert a horvát fölény meghozta a második gólt, majd rögtön majdnem a harmadikat is. Folyamatosan ott lógott a levegőben az a találat, amely már súlyossá minősítette volna át a cseh vereséget, a horvát edző pedig annyira magabiztos volt, hogy pihentetési céllal lecserélte Rakitićet. Teljesen váratlanul jött a cseh szépítő fejesgól, amely után viszont a horvátok erősítettek bele jobban, így nem arról szólt a játék, hogy lesz-e 2:2, sokkal inkább arról, hogy lesz-e 3:1. Nem úgy tűnt, hogy bárki elveheti a horvátoktól a győzelmet, de a szurkolóik nekiláttak beteljesíteni ezt a missziót…
Kevéssel a vége előtt percekig állt a játék, mert előbb teledobálták petárdákkal Čech kapujának előterét, majd folyamatosan egymással támadt kedvük verekedni. Feltehetően az ősi Dinamo Zágráb–Hajduk Split etnikai ellentét újult ki a szektoron belül. A horvát játékosok próbálták nyugtatni az övéiket – kevés sikerrel –, és nem kizárt, hogy az incidens őket zavarta meg fejben, mert gyorsan összehoztak egy büntetőt a cseheknek. Ebből azok a játék képe alapján teljesen érdemtelenül, de a szurkolóknál megmutatkozó balkáni kultúra alapján mégiscsak megérdemelten egyenlítettek. Sőt a végén még elszánt rohamokat indítottak a győzelemért is. A hivatalosan végül a 100. percben lefújt találkozó nem arról marad emlékezetes, hogy meglett az Európa-bajnokság eddigi leggólgazdagabb meccse. Reméljük, a horvát szurkolóknak a maguk módján sikerült letisztázniuk szektoron belül, hogy szlavón avagy dalmát betegség a legvégén kiengedni a kezükből egy megnyert meccset!
CSEHORSZÁG–HORVÁTORSZÁG 2:2 (0:1)
Saint-Étienne, Stade Geoffroy-Guichard, 40 000 néző. Vezette: Clattenburg (angol)
Gólszerzők: Škoda (76.), Necid (92. – 11-esből.) ill. Perišić (38.), Rakitić (59.)
CSEHORSZÁG: Čech – Kadeřábek, Sivok, Hubník, Limberský – Darida, Plašil (Necid, 86.) – Skalák (Šural, 67.), Rosický, Krejčí – Lafata (Škoda, 67.). Szövetségi kapitány: Pavel Vrba
HORVÁTORSZÁG: Subašić – Srna, Čorluka, Vida, Strinić – Badelj, Modrić (Kovačić, 62.) – Brozović, Rakitić, Perišić – Mandžukić. Szövetségi kapitány: Ante Čačić
kép: theguardian.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS