A hulladék fele kerül csak korszerű telepekre

Állami Számvevőszék 2017-es jelentése indokolatlanul magas közszolgáltatási díjakat, problémás, koordinálatlan hulladékkezelő társaságok tömkelegét tárta fel. Az egységesülő rendszertől a kormány azt várja, hogy az ország minden pontján azonos és jó minőségű lesz a szemétszállítás. Portálunk ezúttal arról érdeklődött, az új rendszer hogyan birkózik meg az újrahasznosítás kihívásaival. Megtudtuk, a közszolgáltató által begyűjtött hulladékok megközelítőleg fele kerül egyelőre korszerű előkezelő telepekre, a hulladékkezelő telepek kiépítése nem minden régióban valósult meg, így a hulladék lerakása hazánkban még mindig jelentős. A hulladék gyűjtési és szállítási költsége is jelentős eltéréseket mutat.

Mint arról korábban beszámoltunk, 2015. április 1-jével vette át az NHKV Zrt. a számlázási feladatokat azzal a céllal, hogy az ország minden pontján azonos és jó minőségű legyen a szemétszállítás és egységesedjen a számlázás is egységes lesz. A kormány szándékai szerint olyan új hulladékgazdálkodási rendszert akar kialakítani, amely a szolgáltatók működését teszi finanszírozhatóvá és stabillá, olyan kompenzációs rendszert alkalmazva, ami garantálja a nullszaldós, nonprofit működést és a hatékonyabb szolgáltatást.

Cél a magasabb minőség azonos áron; Fotó: egyazegyben.jpg

Ellenzéki kritikák ugyanakkor arról beszéltek, a számlázás, szállítás, díjbeszedés és kintlévőség-kezelés feladatait eddig is megoldották a többségében önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek, az NHKV a maga 23 millió forintos bérköltségével pedig csak a pénzt viszi el. Felhívták a figyelmet arra is, hogy míg az ország nyugati felén 80-90, addig a keleti régiókban 50 százalékos a fizetési hajlandóság, az átállás következtében felgyülemlő számlák pedig jelentősen megterhelhetik a lakosság pénztárcáját.

Koordinálatlan, aránytalan a hulladékkezelés

A díjbeszedés egy központi szervhez csoportosításának létjogosultágát ugyanakkor az Állami Számvevőszék 2017-es jelentése is alátámasztja, amely egyes esetekben indokolatlanul magas közszolgáltatási díjakat, problémás, koordinálatlan hulladékkezelő társaságok tömkelegét tárta fel. A helyi irányítású hulladékkezelők esetén feltárt hiányosságoknak köszönhetően nem lehetett egységes és arányos díjszabási rendszert kialakítani, de az is kiderült, hogy az önkormányzatok nem tudták szakszerűen koordinálni a hulladékkezelő társaságok munkáját.

Minél kisebb területen zajlik, annál inkább problémás a hulladékkezelés

– állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata, hozzátéve, hogy az önkormányzatok nem tudják megfelelően kontrollálni a hulladékkezelő társaságokat, a társaságok nem határoztak meg semmilyen kritériumrendszert működésük ellenőrzésére, több kezelőcég könyvelése sem volt rendben.

Az önkormányzatok nem tudták megfelelően koordniálni a szemétkezelés; Fotó: nepszava.hu

A hulladékkezelő cégek szolgáltatási normáinak harmonizálása, az egységes és arányos számlázási rendszer és a hulladékbegyűjtés megszervezése azért is lehet fontos, mert ez jótékony hatással lehet arra a különösen a téli időszakra jellemző káros gyakorlatra, amely szerint a kommunális hulladék legalább felét elégetik a háztartások. A GreenPeace által készített felmérés szerint télen napi gyakorlat százezrek számára, hogy a cipőtalptól a ruhaneműn át a különböző műanyag hulladékokig szinte bármit elégetnek.  Az EU-ban kötelezettségszegési eljárás indult hazánk ellen a rossz levegőminőség miatt, mégsem lépnek fel kellő erővel a magyar hatóságok.

A hulladékkezelő telepek kiépítése nem minden régióban valósult meg

Portálunk az egységes szolgáltatási és számlázási rendszer kialakítása kapcsán elsőként arról érdeklődött az NHKV-től, elégséges számban állnak –e rendelkezésre hazánkban a korszerű, szelektív hulladékgyűjtésre is alkalmas telepek. Mint az NHKV elöljáróban elmondta, a hulladékkezelés, így hulladékhasznosítás kizárólag a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság engedélyének birtokában végezhető. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás részeként a közszolgáltató által begyűjtött és szállított hulladékok megközelítőleg 50 százaléka kerül jelenleg korszerű előkezelő telepekre. Itt történik az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok válogatása, bálázása, a vegyesen gyűjtött hulladékok részbeni előkezelése, az energetikailag hasznosítható hulladékok szétválasztása.

A begyűjtött hulladék 50 százaléka kerül korszerű telepre; Fotó: szelektalok.hu

A közszolgáltatók által üzemeltetett kezelőközpontokból az anyagában hasznosítható hulladékokat a hulladékhasznosító üzemekbe szállítják tovább. Az anyagában hasznosítást végző hulladékkezelők hulladék frakciónként szakosodtak, így szinte valamennyi anyagában hasznosítható hulladék kezelése megoldható hazánkban. Az energetikailag hasznosítható, elégethető hulladékokat cementgyárakban, erőművekben, vagy a budapesti hulladékhasznosító műben hasznosítják. A kifejezetten közszolgáltatók által végzett hulladékhasznosítás elsősorban a komposztálásra és kis mértékben az építési-bontási hulladékok hasznosításra terjed ki. A hulladékkezelő telepek kiépítése nem minden régióban valósult meg, így a hulladék lerakása hazánkban még mindig jelentős. Hozzátették, a regionális közszolgáltatást kiszolgáló hulladékkezelő központok általában 30-150 ezer tonna hulladék befogadását és kezelését tudják biztosítani. A hasznosítók esetében a 10 ezer tonna kapacitás évente már nagynak számít.

Jelentős eltérések mutatkoznak a hulladékszállítás költségeiben

Portálunk azon kérdésére, milyen eltérések tapasztalható a hulladék begyűjtéssel kapcsolatban felmerülő szállítási költségek tekintetében az NHKV közölte, a hulladék gyűjtése és szállítása jelentős eltéréseket mutat tekintettel a vegyes és a csomagolási hulladékok közötti jelentős fajsúly különbségre, valamint a gyűjtési körzet. A kilométerre vetített gyűjtési és szállítási költségek 250-2500 Ft között alakulhatnak.

Hozzátették, jelenleg minden a közszolgáltató által elkülönítetten gyűjtött hulladék frakcióra megoldott a hasznosítás. A hulladékból előállított termékek világpiaci árától függően azonban lehetnek időszakok, vagy hulladékfrakciók, amelyek után a hasznosítói kereslet lecsökken. Ide sorolható a gumiabroncs, képcsöves elektronikai hulladék, fémleválasztók mágnesezhető hulladéka. Vannak olyan hulladékok, amelynél a hasznosítás működésének feltétele a hasznosítás költségeinek kezelési díj formájában történő megtérítése a hasznosítótól kapott bevétel helyett, például az üveghulladék, időszakosan a társított italos karton, energetikai hasznosítás.

2020-ig még tönn hulladék újrahasznosítását várja az unió; Fotó: origo.hu

Csomagolási hulladékok újrahasznosítása terén túlteljesítettünk

Arról is érdeklődtünk az uniós elvárásokhoz képest hol tart a magyarországi hulladékkezelés szervezettsége, és tarthatóak –e Magyarország vállalásai az újrafelhasználás terén. Az NHKV válaszában közölte az Európai Uniós hulladékgazdálkodási kötelezettségek alapvetően a hulladékok újrafeldolgozását irányozzák elő. Ez a csomagolási hulladék tekintetében a papír esetén 60 százalék, a műanyag esetén 22,5, az üveg esetén 60, a fémhulladék esetén 50, a fahulladék esetén 15 százalék. Mindre összesen 60 százalékos a hasznosítási kötelezettség, utóbbiból 55 százalék a minimális újrafeldolgozási kötelezettség.

 Állapot 2015-ben 

Települési hulladék (TH): a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír, műanyag, üveg és fém frakciók újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét minimum 50%-ra kell növelni.

 Várható állapot 2020-ban , ha nem kerül sor további fejlesztésre (előrejelzés)

Mindkét hulladékáram esetében a hasznosítási arányok növekedése várható 2020-ig a 2015-ös értékhez képest.

Forrás: MTI/GreenPeace/PestiSrácok.hu; kezdőkép: nlcafe.hu