A Magyar Nemzet birtokába jutott az a terv, amely alapján az Európai Néppárt megváltoztatná saját eljárási szabályzatát. Ezentúl mindössze harminc képviselő elég lehet egész delegációk kizárásának kezdeményezésére. A kollektív bűnösség elve mellett beharangozták azt is, hogy ezentúl egyszerű többséggel lehet dönteni tagpártok kizárásáról és jogfosztásáról. A frakcióvezetés mindazonáltal állítja, hogy az eljárási szabályzat effajta, Európában is példa nélküli átdolgozása nem a magyar kormánypárt ellen irányul.
Az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) frakciójában elkészült a működési szabályzat tervezett módosítása, amely immár valóban lehetővé tenné, hogy a kollektív bűnösség elve szerint akár egy egész nemzeti delegációt felfüggesszenek vagy kizárjanak a politikai csoport tagsága mindössze tizenöt százalékának kezdeményezésére. A szövegtervezetbe belekerült az is, hogy a szankcionálandó párt tagjai nem szavazhatnának az ügyükben. A néppárti frakció azt is egyértelművé tenné, hogy az ernyőpártbeli felfüggesztés automatikusan a frakcióbeli jogok felfüggesztéséhez vezet – derült ki a Magyar Nemzet birtokába jutott néppárti dokumentumból. A jócskán átdolgozott eljárási szabályzattal a Fideszt akarják megregulázni. Szigorú, túlzó és példa nélküli reformot harangoztak be. A néppárt még múlt év végén állított fel öttagú munkacsoportot az eljárási szabályzat felülvizsgálatára. Már ebben is zömében a magyar kormánypárttal szemben kritikus EP-képviselők vettek részt, például az osztrák Othmar Karas, aki akkoriban Deutsch Tamás frakcióból való kizárását is kezdeményezte.
A kollektív bűnösség ez esetben azt jelenti, hogy megteremtik a lehetőséget egész delegációk kizárására. A politikai csoport működési szabályzatának reformja ennek megfelelően lényegében „recept” a magyar kormánypárt jogainak csorbítására, hiszen az EPP a kizárást és a tagság ideiglenes felfüggesztését is már-már nevetséges módon megkönnyítené. A kizárásra és felfüggesztésre korábban csak adott képviselő esetében volt lehetőség, a friss javaslatban ugyanakkor már – a kollektív bűnösség elve alapján – egész delegációk tagságára kiterjesztenék ezeket a szankciókat. Mind a kizárást, mind pedig a tagság ideiglenes felfüggesztését a frakció elnöksége, vagy a politikai csoport tagságának 15 százalékát adó képviselők kezdeményezhetnék, feltéve, hogy utóbbiak legalább négy nemzeti delegációból származnak. Matematikailag ez azt jelenti, hogy az egykor a Fidesz kizárását kezdeményező Benelux és északi törpepártok akaratára szabnák az eljárást, tehát immár az ő csekély politikai súlyuk is elég egy egész delegáció kizárásának kezdeményezésére.
A száznyolcvankét fős politikai csoport mindössze harminc képviselője elég lehet az eljárás megindításához. Sem a kizárás, sem pedig – a működési szabályzatban gyakorlatilag vadonatúj részt jelentő – felfüggesztés esetében a szóban forgó delegáció nem voksolhatna a saját ügyében. A delegáció felfüggesztése azt a következményt vonná maga után, hogy a tagok többek között nem szólalhatnak fel a néppárt nevében a plenáris üléseken, nem viselhetnek tisztségeket a politikai csoportban, és nem készíthetnek jelentéseket. Ez ugyanakkor jogilag is visszás, hiszen az európai parlamenti képviselőket közvetlenül a polgárok bízták meg saját érdekeik európai szintű képviseletével – a néppárt tehát most az ő érdekvédelmüket csorbítaná a politikusok jogainak lenullázásával.
Mind a kizárás, mind a felfüggesztés esetében a néppárt szavazásra jogosult EP-képviselőinek az egyszerű többsége is elegendő a kezdeményezés sikeréhez. Ez olyannyira alacsony küszöb, hogy magukban a tagpártokban is példa nélküli. Azok saját eljárási szabályzata is szigorúbb követelményeket állít a tagok eltávolításának és jogfosztásának feltételéül. A friss terv szerint az ernyőpárt és a parlamenti frakcióbeli tagság között automatizmus is létrejönne – amennyiben előbbi egy tagpártot felfüggeszt vagy kizár a soraiból, a döntés az európai parlamenti csoportra is alkalmazandó. Utóbbi bekezdés egyértelműen a Fidesz ügyére reflektál: a magyar párt ugyanis 2019 óta felfüggesztett tagsággal bír az Európai Néppárt ernyőpártjában, ám annak parlamenti frakciójában lényegében teljes jogú munkát folytat. Ezt már többen, főleg a Benelux és északi törpepártok – a mostani módosítás szorgalmazói – kifogásolták.
Visszamenőleges hatállyal ezt az automatizmust nem alkalmaznák a magyar kormánypárt esetében, a Magyar Nemzet információi szerint erről legalábbis ígéret hangzott el a néppárt EP-frakciójában. A tagság felfüggesztésénél a párt azt is kikötné, hogy egész delegációk esetében a felfüggesztés maximum hat hónapra szólhat, és azt legfeljebb újabb fél évvel lehetne meghosszabbítani. Amennyiben ez idő alatt sem születik döntés a jogok visszaállításáról vagy a tagpárt kizárásáról, az ügyben automatikusan szavazást kell kiírni. Arra még van lehetőség, hogy a beharangozott tervezethez a tagok módosításokat javasoljanak, még mielőtt azt a frakció kétharmados többséggel elfogadja. Utóbbira február végéig kerülhet sor. Noha a kizárásra és felfüggesztésre vonatkozó új szabályok látványosan a Fideszre íródtak, a frakcióvezetés azt következetesen tagadja. Ez nem a Fidesz ellen irányul – hangzott el többször az e heti frakcióülésen.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
Facebook
Twitter
YouTube
RSS