Így mentené a devizahiteleseket az MNB

A nem fizető devizahitelesek átlagosan 30 százalékkal nagyobb adósságot cipelnek, mint amennyit a kölcsönnel terhelt ingatlanuk ér – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az adósság egy részét tehát el kellene engedni, de erre csak a csökkentett törlesztők rendben fizetése után kerülhetne sor. A jegybank stabilitási jelentéséből más érdekes részletek is kiolvashatók – írja az azenpenzem.hu portál.

A törlesztőiket rendben fizető devizahiteleseken az árfolyamgát kiterjesztése és a banki erőfölény korlátozása segíthet – derül ki az MNB stabilitási jelentéséből. Arra is kitérnek, hogy pontosan mit értenek ezeken az intézkedéseken. Az erőfölény alkalmazásaként értékelték az egyoldalú kamatemeléseket és az árfolyamrést (ezzel tulajdonképpen még egy hang csatlakozott ahhoz az egyre hangosabb kórushoz, amely ezeket elszámoltatná az ügyfelek javára). Az erőfölényt pedig a jegybank szerint az átlátható árazás (a referenciakamat feletti rögzített felár), vagy a legalább öt évre rögzített hitelkamat tudná korlátozni. (Az új jelzáloghiteleket már évek óta csak így lehet árazni.)

Az árfolyamgáttal kapcsolatban úgy látják: a lehetőség adósok számára kedvező kiszélesítése jelentősen mérsékelné a hitelkockázatokat. Az MNB véleménye szerint a hosszabb, akár a futamidő végéig tartó kedvezményes törlesztés, vagy a piaci és a kedvezményes árfolyam közötti tőkerész részleges(!) elengedése elnyújtva jelentkező, kezelhető mértékű költséget jelentene. Mint megjegyzik: a teherviselés megosztásánál figyelembe kell venni, hogy ha a tőke elengedését a banknak kellene állnia, akkor a számviteli szabályok szerint előre meg kéne képezni a céltartalékot az összes várható veszteségre.

A nem teljesítő devizaalapú jelzáloghiteleknél – olvasható a jelentésben – a fedezet értékénél átlagosan több mint 30 százalékkal nagyobb a fennálló tőketartozás. Megállapítják viszont azt is, hogy az adósságelengedésre van fedezet, hiszen a már megképzett céltartalékkal csökkentett adósság átlagosan már csak 80 százaléka az ingatlan becsült értékének. A helyzet persze nem ilyen egyszerű. A kényszerértékesítés során ugyanis az MNB szerint átlagosan az ingatlanérték feléért tudják az ingatlanokat értékesíteni a bankok.

Mindebből arra jutnak, hogy a fizetőképesség és hajlandóság helyreállítása lenne leginkább célravezető. Mindezt az átstrukturálásokat követően, egyedi szinten jelentősebb részleges adósságelengedéssel lehetne elérni, amit azonban az adós ténylegesen csak akkor kapna meg, ha a csökkentett részleteket rendben fizeti. Külön nyomatékosítják is, hogy a problémát a nem teljesítő és a teljesítő devizaadósok esetén ugyanúgy kell kezelni. A csak a nem teljesítőknél történő beavatkozás ugyanis csökkentené a fizetési hajlandóságot, és azokat igazolná, akik korábban felhagytak a fizetéssel.

forrás: azenpenzem.hu