Illegális bevándorlók jogait védi a Helsinki Bizottság Magyarországgal szemben

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke interjút adott csütörtökön a hvg.hu-nak. A társelnök ebben elismeri, hogy ők is keresnek a strasbourgi peren, de meglátása szerint „nincs ebben semmi extra.” A szóban forgó összeg 8700 euró (2,7 millió forint).

Pardavi az interjúban azt is elismerte, hogy valóban nem tudják a két bangladesi migráns hollétét, valószínűsíti, hogy valahol Nyugat-Európában vannak. Pardavi azt is elmondta, hogy amíg nem sikerül velük felvenni a kapcsolatot, addig a migránsoknak megítélt összeg, összesen 20 ezer euró (6,2 millió forint) a Helsinki Bizottságnál lesz letétben. A társelnök arról is beszélt, hogy további perekben, új ügyfeleket keresve, továbbra is be fogják perelni Magyarországot. Mint mondja:

Lesz egy csomó ügyfél, főleg, hogy mostantól mindenki a tranzitzónába kerül automatikusan, egyéni mérlegelés nélkül, automatikusan, jogi keretek nélkül.”

A hvg.hu felvetette a Helsinki Bizottság társelnökének, hogy „a kormány azt mondja, nincsen fogva tartva senki, mert Szerbia felé bárki elhagyhatja a tranzitzónát, tehát szabadon távozhat, csak nem arra, amerre szeretne.” Erre Padravi azt mondta:

„Az intézkedést jogi és gyakorlati szempontból is lehet vizsgálni, mind a kettő ugyanarra lyukad ki: itt fogva tartásról lehet beszélni. Bármelyik, a fogva tartás tényét tagadó kormányzati szereplő ott tartózkodna 23 napig, mint a bangladesiek, a tranzitzónában, akkor nem vitatnák a tényeket: egyenruhás rendőrök, fegyveres biztonsági őrök vigyázzák az ott tartózkodó külföldieket, egy szögesdrót kerítéssel van körbezárva az egész, a mozgásszabadságuk kontrollált. Nem csak a bejutás, a kijutás is nélkülözi a jogi kereteket, mivel a tranzitzónát elhagyó külföldieket Szerbia nem fogadja vissza hivatalosan. ”

Arról szólva, hogy tovább folytatják-e a Magyarország elleni „hadjáratot” a Helsinki Bizottság társelnöke kiemelte:

„Egy jogvédő szervezetnek az a feladata, hogy jogi érvekkel is világítson rá jogsértésekre. Mi 2015 augusztusa óta bíráljuk az új menekültügyi törvénymódosítást, és fordultunk a köztársasági elnökhöz is, hogy az Alkotmánybíróságtól kérjen normakontrollt, és ne írja alá. Ezeket az érveket pedig konkrét ügyekben is képviselni kell, ha más módja nincs az emberi jogok védelmének. Ha nem ilyen kiélezett, elképesztően szélsőséges politikai kontextusban kerülne sor ezekre az ügyekre, fel sem merülne senkiben, hogy a bírósági utat ne lehessen igénybe venni. Egy demokráciában a bírósághoz fordulás a jogok érvényesítésére egy alapvető eszköz. A Helsinki kifejtett kritikája mindig jogi érvekkel van alátámasztva. Más lenne a következmény, ha a kormány máshogy reagálna az ítéletre. Ahogy mondjuk másként reagált a börtönzsúfoltság ügyében hozott strasbourgi ítéletre, változtatott. Menekültügyben viszont nem enged, pedig megfontolhatná az európai és a magyar menekültügyi szabályozásban létező menekültügyi őrizet alkalmazását, ám ezúttal a jogi normáknak való megfelelés, úgy látszik, ellentétes a kormányzati politikával.”

Forrás: hvg.hu, fotó: youtube.com