Informátor: Extra adókkal sújtják a görögöket, hogy jusson pénz a migránsoknak

A diavatai menekülttábort 2016. február 24-én nyitották meg, kapacitása 2500 fő. Jelenleg több, mint 2000 ember tartózkodik a Görögország második legnagyobb városának, Szalonikinek a központjától néhány kilométerre található táborban. Idén április 6-án a diavatai tábor melletti mezőn csaptak össze a migránsok a rendőrökkel. A konfliktus azért alakult ki, mert a közösségi médiában elterjedt az az álhír, miszerint ha a migránsok Szalonikiben összegyűlnek, akkor észak felé mindenkit átengednek a határon. A görög rendőrség ugyanakkor ellenállt a támadásnak és megfékezte a tömeget. A kezdeményezést a „remény karavánjának” hívták, ami bármikor újraéledhet, hiszen – mint arra Bohár Dániel riporter rámutatott – az első csatát a migránskaraván elbukta, de ez nem jelenti azt, hogy a háború véget ért volna. Az, hogy most lenyugodtak a kedélyek, csak pillanatnyi állapot, hiszen a migránsok nem adták fel céljukat, el akarnak jutni Nyugat-Európába, elsősorban Németországba.

A diavatai táborban élők leginkább a körülményekre panaszkodnak, és elegük van abból, hogy évek óta itt tengetik a napjaikat. A migránsok ki-be járkálhatnak a területről, de ha elhagyják a tábort, jelezniük kell az őröknek. Vannak azonban megbontott részek a tábort körülvevő kerítésen, és ezeket az ott lakók ki is használják, így gyakorlatilag nincs kontroll alatt az, hogy ki jut be és ki megy ki a táborból. A diavatai tábor több, mint 50 millió euróba került, a fenntartása pedig ma is komoly összegeket visz el, emiatt a görögöket extra adókkal terhelik. Egy férfi úgy fogalmazott: ez a pénz megy a migránsoknak. Úgy tűnik, a bevándorlás bizonyos személyeknek igen jó üzlet. Nagyon népszerű a migránskártya, amelynek a létét sokáig az Európai Bizottság is tagadta. A név nélküli fizetőeszközt elvileg csak Görögországban lehet használni, ennek ellenére a Magyarországon elfogott Hassan F.-nél is volt.

Az ENSZ és az EU által kiadott kártyákon név nem szerepel, csak azonosító van rajtuk. A Bohár Dániel által megszólított migránsok havonta 120-150 eurót kapnak rá. A migráció így jó üzlet a vendéglátóhelyeknek és az élelmiszerüzleteknek is, hiszen a bevándorlók ezeken a helyeken rengeteg pénzt költenek el. Felismerte a migrációban rejlő lehetőségeket Görögország egyik legnagyobb mobilszolgáltatója is. Dolgozói az utcán árulják a SIM-kártyákat, amelyek révén szabadon lehet telefonálni és internetezni.

Jó üzlet a migráció a civilnek hazudott NGO-knak is. A Hír TV stábja Szalonikiben belebotlott az LMP pártalapítványa, az Ökopolisz Alapítvány aktivistáiba, aki görög civilszervezetekkel közösen ételt osztanak a rászorulóknak. A görögországi forgatás során meglepetésként érte a stábot, hogy a Jehova Tanúi elnevezésű szekta is meglátta a lehetőséget a bevándorlókban. Ők arab nyelvű ismeretterjesztő videóval akarják megtéríteni a muszlimokat. A bevándorlás nem pusztán gazdasági, hanem kriminalisztikai kihívásokat is jelent egy ország számára. A migránsválság kezdete óta Szaloniki városában is jelentősen megnőtt a bűnesetek száma. Volt itt halálos kimenetelű késelés is, amikor összecsaptak egymással a bevándorlókból álló bűnbandák.

Ami biztos: Görögország válaszút elé érkezett, hogy folytatják-e az őseik által kijelölt utat, vagy teljesen behódol-e a migrációnak és a görög nép lemond-e saját identitásáról. A görögök elkezdtek felébredni, hiszen látják: a bevándorlás és a multikulti egyáltalán nincs pozitív hatással az országukra és az életükre. Maguk is megtapasztalták, hogy a migránsok erőszakot hoznak, és a nekik adott juttatásokkal a saját zsebükből veszik ki a pénzt. Ezt nem látják Nyugat-Európában, hiszen ott nem roppant még meg a szociális háló.

Forrás és fotó: Hír TV