Továbbra sincs megállapodás a csőd szélén álló Kiskunlacháza, és a között a négy vállalkozó között, akiknek egy ingatlan vita folytán több mint 150 millió forinttal tartozik a kilencezer fős nagyközség. Az Indexnek nyilatkozó polgármester szerint az önkormányzat vagyonára megy ki a játék.
A történet az Index szerint 1999-re nyúlik vissza, amikor a helyi vállalkozó, Cser Kálmán és három üzlettársa megvették a település északi bejáratánál fekvő földdarabot, amelyet nem sokkal korábban – tehát még az előző tulajdonosok alatt – szántóföldből beépíthető telekké minősített át az önkormányzat. 2005-ben azonban a testület ismét MA1-es, mezőgazdasági besorolásba tette a földet. Cser bírósághoz fordult az átminősítés következtében elszenvedett értékcsökkenés miatt, amit a bíróság másodfokon elismert, kártalanítást ítélve meg a tulajdonosoknak.
A probléma tehát nem most szakadt az önkormányzat nyakába: a kúria tavaly júliusban hozta meg végső döntését, amely alapján a jár a kártérítés Cser Kálmánéknak. (Eszerint 92 millió forint jár nekik és a kamatok, 2005-től számítva. Így az összeg ma 170 millió forint körül jár. Ez a tétel végzetes terhet jelent az amúgy sem kiegyens úlyozott költségvetésű településnek.
Répás József polgármester azonban úgy véli sokáig semmi okuk nem volt keresni az egyezséget, hiszen 2012-ig „nyerő pozícióban” voltak: 2005 decemberében elutasították Cserék benyújtott kárigényét, és a beadványt egy évvel később elutasította a Pest megyei Közigazgatási Hivatal is. 2007-ben hiába fordultak a felperesek a Pest megyei bírósághoz, 2010 novemberében az itt született másodfokú döntés is a településnek kedvezett. Cserék továbbvitték az ügyet 2011 januárjában, már az év nyarán pert nyertek: a Legfelsőbb Bíróság elismerte a jogalapot az értékcsökkenésre. Az önkormányzat szerint azonban olyan új információk merültek fel, amelyek alapján indokolt volna a per újratárgyalása.
Kiderült ugyanis, hogy a harminc telekre felparcellázott területen három telek alatt középnyomású gázvezeték fut (az önkormányzat szerint Cser a gázcsövekről már 2002-ben tudott, tehát a per idején is), ami miatt 47 millió forinttal csökkent a telek értéke. Lefelé módosította az árat a szakértő azért is, mert az önkormányzat most arról tájékoztatta, hogy a területen az út és a közművek kiépítését a felperesnek kellett volna kialakítania, nem pedig a településnek. Egyebek mellett ez az alapja annak, hogy új eljárást kezdeményezne az önkormányzat. A perújítási kérvényről a bíróság augusztus 29-én fog dönteni.
Szabó Attila önkormányzati képviselő az Indexnek elmondta, korábban egyértelműen a Cserrel való kiegyezés híve volt, ám saját bevallása szerint megvezették. Szabó kifogásolja azt is, hogy 1999 és 2005 között érdemi ingatlanfejlesztés nem történt. „Eltúrták a termőföldet, odatettek pár téglát, ami már szétporladt, elhelyeztek egy transzformátort, és részben kialakították az ivóvízvezetékek hálózatát. Öt év alatt ez nem sok” – mondta a Cserrel szemben csalódást érző városatya, azt is kifogásolva, hogy az 1999-es ár százszorosát kéri kamatokkal együtt kártérítésként a vállalkozó a gázvezetéktől érintett három, egyenként ezer négyzetméteres telek esetében: a 80 ezer helyet négymilliót az önkormányzattól és ugyanennyit a Magáztól.
Cser szerint azonban sok időt vett igénybe az engedélyek megszerzése, a parcellázás, így valójában sok munka eredménye az, ami öt év alatt a területen történt. A további építkezést munkát a visszaminősítés akadályozta meg. A polgármester viszont tagadja, hogy emiatt ne tudott volna építkezni a vállalkozó. Cser visszautasítja, hogy az önkormányzat vagyonát akarnák megszerezni.
A vállalkozó elismerte, hogy az önkormányzat valóban jelezte, hogy kész lenne szűk négy év alatt kifizetni a tartozást, ám ezt egyelőre azért nem fogadhatta el, mert hiányzik rá a fedezet. „Biztosítékként felkínáltak egy hatmillió forintot érő telket, ami az ő értékbecslőjük szerint 146 millió forint” – jelezte bizalmatlanságának okát a vállalkozó.
Más kérdés – írja az Index, hogy kívülállóként ugyanilyen érthetetlennek tűnik a per tárgyát képező bő három hektáros telek eredeti értéke is, amely alapján a bíróság megállapította a kártalanítás összegét.
Répás azt állítja, hogy bagóért szerzik meg a vagyont a vállalkozók. Igaz, az óriáscsúszdára már van 108 millió forint hitel bejegyezve. A repülőtér és a strand azonban már megfelelő fedezet lehet, ám Cser szerint valóban csak biztosítékként kell arra, hogy az önkormányzat valóban kifizesse a tartozását.
Az önkormányzat olyan megállapodást szeretne a vállalkozóval, amely mellett a település tovább működhet, kötelező feladatai mellett megőrizve minden vívmányát.
A város önkormányzati testületében 2006-tól 2010-ig tevékenykedő – rövid ideig a település polgármester-helyettesi posztját is betöltő – Budai Gyula az Indexnek elmondta: nem kíván beleavatkozni az ügybe, hiszen ez államtitkárként nem is lehet feladata. „Nem is kaptam ilyen megkeresést” – jegyezte meg.
A helyzet azonban szerinte egyszerű: van egy jogerős ítélet, amely mögött azonban egy egyszerű ingatlanpanama áll. A vállalkozó akar kis befektetésből nagy haszonra szert tenni. „A pernyertes Cser miatt jöhetnek az elárverezések, hogy vihesse a jussát” – mondta Budai megjegyezve, hogy Cser a korábbi polgármesterrel, a szocialista Kocsis Mihállyal volt jóban, akivel megállapodtak a telkek átminősítésében.
A teljes cikk az Index.hu-n olvasható.
A fotón Répás József polgármester / Fotó: Molnár Fanni
Facebook
Twitter
YouTube
RSS