Ismét van kormánya Macedóniának

Megszavazta a Zoran Zaev vezette új macedón kormányt a parlament Szkopjéban szerdán a határidő lejárta, éjfél előtt néhány perccel.

A Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) és az Albánok Szövetsége tagjaiból álló 26 fős kabinetet a 120 fős képviselőház 62 tagja támogatta, 44-en ellene szavaztak, öten pedig tartózkodtak. Ezzel fél éves átmeneti időszak után ismét van kormánya a nyugat-balkáni országnak. A miniszterelnök Zoran Zaev, a szociáldemokraták vezetője lett.

Az új kormánynak 15 minisztériuma, hét tárca nélküli minisztere és három miniszterelnök-helyettese van, 17 poszt a szociáldemokratáké, hat jutott a legnagyobb albán kisebbségi pártnak, a DUI-nak, kettő pedig az Albánok Szövetségének. A Besa (Ígéret) nevű, szintén albán kisebbségi párt nem kért helyet a kormányban, ugyanakkor vezetői kijelentették, a parlamentben hajlandóak támogatni a kabinet reformintézkedéseit.

Macedóniában decemberben tartottak előrehozott parlamenti választást. Noha a voksolást a Nikola Gruevszki vezette jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte meg, Gruevszki nem tudott kormányt alakítani. A jobboldallal szimpatizáló államfő ezt követően nem akart kormányalakítási megbízást adni a kellő támogatással rendelkező szociáldemokratáknak, mert szerinte az SDSM és az albán kisebbségi pártok koalíciós megállapodása sérti Macedónia területi egységét és függetlenségét. A lakosság egyharmadát kitevő albán kisebbség támogatása nélkül azonban egyik oldal sem tudott volna kormányt alakítani, így megállapodásra kellett jutni a kisebbségi politikusokkal. Az albán kisebbségi pártok a támogatásért cserébe jogaik bővítését követelték, például az albán nyelv hivatalos használatát az ország teljes területén, vagy a macedón zászló, a címer és a himnusz megváltoztatását, hogy az jobban tükrözze az ország többnemzetiségű voltát.

Végül az államfő – egyrészt a nemzetközi nyomás erősödése miatt, másrészt a házelnök megválasztásakor történt erőszakos összecsapásokhoz hasonlók megelőzése céljából – megadta a kormányalakítási jogot Zoran Zaevnek, aki a következő négy évben irányíthatja az országot. Az új miniszterelnöktől a több éve húzódó belpolitikai válság megoldását remélik.

MTI