Ismét víz-világtalálkozónak ad otthont Budapest

A tervek szerint november végén vagy december elején ismét víz-világtalálkozót rendeznek Budapesten. Három évvel ezelőtt rendezték az első ilyen konferenciát hazánkban, amely az ívóvíz -hiánnyal kapcsolatos problémák megvitatása mellett lehetőséget biztosított a magyar szakképzés és vállalkozások bemutatkozásának is.

Áder János felidézte, tavaly szeptemberben New Yorkban elfogadott úgynevezett fenntartható fejlődési célok között 2030-ig jelölték ki azokat a feladatokat, amelyeket a nemzetközi közösség szeretne megvalósítani. Ezek között fontos fejezet a víz, és a többi pont is – a mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, az iparfejlesztés, az urbanizáció és az egészségügy – összefügg a vízgazdálkodással – szögezte le.

„A probléma világos és egyértelmű” – fogalmazott az államfő, kifejtve, a Földön rendelkezésre álló vízkészlet mindössze 3 százaléka édesvíz, és annak is csak egyharmadához lehet hozzáférni. Egyre nehezebben hozzáférhető az édesvízkészlet, egyre több a szennyezés, így egyre nehezebb feladat, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel lássák el az embereket. Az elsivatagosodás miatt az is egyre komolyabb problémát jelent, hogy elég víz legyen a mezőgazdasági műveléshez – mondta az államfő.

Áder János elmondta, az ENSZ Vízügyi Elnöki Testülete nem operatív, hanem tanácsadó testület lesz. A felkérő intézmények között nemcsak az ENSZ szerepel, hanem a Világbank is. Ez egyúttal a jövőbeli munkát is meghatározza. Az ENSZ keretei között ugyanis politikai kérdésekről lehet beszélni, politikai szándékokat lehet megfogalmazni, a Világbank viszont a szükséges forrást is biztosítani tudja hitel formájában. Emellett anyagi támogatással generálhat olyan programokat is, amelyek a vízzel összefüggő problémák megoldását segítik – jelentette ki a köztársasági elnök.

A mezőgazdaságban például ki lehetne találni olyan vízgazdálkodási technológiákat, amelyek kevesebb vízzel, de hatékonyabban működnek – tette hozzá. Az elnök példaként említette, hogy vannak olyan nagyvárosok, amelyek terjeszkedésükkel gyorsabban merítik ki a vízbázisokat, minthogy azok meg tudnának újulni. Így bekövetkezhet, hogy a városnak nem lesz elegendő vize, akár több száz kilométerről kell majd szállíttatnia, vagy akár egy másik országtól kell vennie azt – mondta Áder János.

Az egyik legsúlyosabb gond a szennyvíztisztítás – emelte ki, felidézve a legfrissebb adatokat, amelyek szerint a világ kórházi ágyainak felén ma olyan betegeket gyógyítanak, akik a szennyezett víz által terjesztett betegségek miatt szorulnak kezelésre. Az államfő kiemelte, a népességnövekedés miatt a közös vízhasználat egyre súlyosabb kihívást jelent az energiatermelés, a vízellátás, az élelmiszertermelés, a víztisztaság és -biztonság szempontjából. Áder János szerint fontos, hogy a vízügyi testület olyan egyeztető fórumot alakítson ki, amely segít elkerülni az ezekből adódó konfliktusokat. Ehhez viszont még komolyabb tőkebefektetés és globális megoldás kell. Ezért van szükség a Világbankra, az ENSZ-re és a regionális egyeztető fórumokra – fogalmazott.

Áder János kijelentette, ahogy eddig, a jövőben is képviselni akarja a magyar érdekeket is. Többek között fel akarja hívni a figyelmet, hogy Magyarországon komoly műszaki szakemberképzés folyik, és a külföldi diákoknak is versenyképes, exportképes tudást kínálnak a felsőoktatási intézmények. Az államfő elmondta, hogy az ENSZ Vízügyi Elnökségi testületi tagságát szeretné arra is felhasználni, hogy a magyar szakemberek és vállalkozások minél inkább helyzetbe kerüljenek. Felidézte, többek között ezért is szervezték meg három évvel ezelőtt az első budapesti víz-világtalálkozót, amely lehetőséget biztosított a magyar vállalkozásoknak a bemutatkozásra és nagy értékű üzletek megkötésére – mondta Áder János az M1 aktuális csatorna műsorában.

Forrás: MTI