Itt a kapocs a LIBE-bizottság és a Soros-szervezetek között

Magyarországra érkezett a LIBE-bizottság hét európai parlamenti képviselője, hogy „tájékozódjanak a helyi viszonyokról”, ezt pedig jelentős részben a kormánnyal kritikus és ellenséges szereplőkkel folytatott beszélgetések által valósítják meg. Ráadásul számos olyan nem-kormányzati szervezet képviselőivel találkoznak, akik jelentős támogatást kapnak mind az Európai Uniótól, mind a Nyílt Társadalom Alapítványtól. Az NGO-k kapcsolata a LIBE-bizottsággal és Soros Györggyel egyértelműen kimutatható – derül ki a Századvég legújabb elemzéséből.

Az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottsága a plenáris szerv egyik állandó bizottságaként működik, a polgári szabadságjogokért – ide értve az Európai Unió Alapjogi Chartájában deklarált kisebbségi jogokat is –, az igazságügyért és belügyekért felel. Nem túlzás talán azt állítani, hogy ez a bizottság terjeszkedik túl leggyakrabban a hatáskörén, amikor visszatérő jelleggel beavatkozik a tagállamok azon belügyeibe, amelyek az országok szuverenitásának és kizárólagos hatáskörének a részét képezik. A LIBE-bizottság számos tagja folytat verbális hadviselést a jobboldali, nemzeti értékek mentén politizáló kormányok, illetve az általuk vezetett államok ellen, nem visszariadva attól sem, hogy a jog eszközével tegyenek eleget politikai céljaiknak, és próbálják meg ezen tagállamokra ráerőszakolni az ideológiájukat. 2020. március 24-én a LIBE tagjai sajtóközleményben fejezték ki aggodalmukat a veszélyhelyzet kiterjesztéséről és a Btk. ebből következő módosításáról való szavazás miatt.

Jogállamiság égisze alatt zsebelnek be milliárdokat

A koholt vádak megalkotása – valós problémák hiányában – korántsem egyszerű: ezekben vannak a bizottság segítségére az államhatárokat átívelő NGO-k (non-governmental organizations; nem-kormányzati szervezetek), amelyek különböző jelentésekben bírálják egy-egy ország működését, rendszerint komoly jogállamiság-deficitet diagnosztizálva a „renitensnek” minősülő, szuverenista, jobboldali országokban, így különös tekintettel Lengyelországra és Magyarországra. Az NGO-k ezen tevékenységükért komoly ellentételezésre számíthatnak az Európai Uniótól. A 2021–2027-es ciklusra vonatkozó költségvetés 1,855 milliárd eurót különít el a „Jogérvényesülés, Jogok és Értékek” programra, amelynek keretében a politikai befolyásszerzést és a nemzetállami keretek gyengítését zászlajukra tűző NGO-k is jelentős anyagi támogatáshoz juthatnak. Kiemelendő, hogy az Európai Bizottság által ezen programra előirányzott összeg eredetileg 947 millió euró lett volna, és a LIBE-bizottság kezdeményezésére történt meg ez a szignifikáns, közel kétszeres emelés. Ebből a „Jogok és Értékek” részre 1,55 milliárd eurót szánnak, fő célkitűzésekként az uniós értékek védelmét és előmozdítását, az egyenlőség és a jogok előmozdítását, a polgároknak az EU életében való szerepvállalását, a közös európai történelem tudatosítását és az erőszak elleni küzdelmet meghatározva. A „Jogérvényesülés” program 305 millió eurós költségvetéssel rendelkezik, amelyet az európai igazságszolgáltatási térség fejlesztésére, valamint a jogállamiságnak és az igazságszolgáltatás függetlenségének és pártatlanságának az előmozdítására lehet fordítani.

Független és objektív politikusok – ja, nem

A balliberális brüsszeli politikusok rendszerint egyeztetnek az őket kiszolgáló NGO-k tagjaival. 2021. szeptember 29-én hazánkba látogatott a LIBE-bizottság hét tagja; a szerdától péntekig tartó magyarországi tartózkodásuk hivatalos célja, hogy „tájékozódjanak a helyi viszonyokról”, illetve megbizonyosodjanak arról, változott-e a valamit a magyar jogállamiság helyzete a 2018 szeptemberében Magyarországgal szemben megindított 7-es cikk szerinti eljárás kezdete óta – amit egyébként ez a bizottság kezdeményezett.

A delegáció vezetője az a Gwendoline Delbos-Corfield, francia zöldpárti képviselő, aki az országunk ellen indított egyik legnagyobb uniós támadás névadója, Judith Sargentini helyét vette át 2019-ben a LIBE-ben, és azóta is konstans szolgáltatja a jobboldali vezetésű országok ellen gyártott, alapvető jogokkal kapcsolatos vádakat az EU-nak. A „tényfeltáró látogatás” során kiemelt témák lesznek – többek között – az LMBTQ-jogok, valamint a migrációs- és menekültkérdés. Mint ismeretes, Magyarország és Brüsszel álláspontja e két kérdést illetően merőben eltér egymástól, de ha még ez önmagában nem is alapozná meg azt a vélelmet, hogy előre megírt, hamis jelentés fog megszületni, érdemes górcső alá venni a küldöttség összetételét, valamint azt, hogy a találkozóik nagyobb részét milyen szervezetekkel és politikusokkal bonyolítják le.

• Gwendoline Delbos-Corfield (alelnök, Zöldek) a nyáron elfogadott gyermekvédelmi törvény miatt hazánk uniós szavazati jogának felfüggesztését kérte, pár hete pedig azt követelte a LIBE ülésén, hogy a helyreállítási alapból érkező uniós pénzek felhasználására vonatkozó helyreállítási tervet, a jóváhagyást megelőzően, Magyarország esetében százszor jobban vizsgálják meg, mint más tagállamoknál. Pártja javaslatai között szerepel egyek között a migránsok szétosztása is.
• Malin Björk, Svédország első nyíltan leszbikus, radikális feminista EP-képviselője, A Baloldal nevű szélsőbaloldali frakció politikusa, aki a LIBE-nek csak póttagja, állandó tagja azonban az Európai Parlament LMBTQ-ügyekkel is foglalkozó munkacsoportjának. Erősen bevándorláspárti, ő javasolta, hogy az EU-ban éves szinten nagyjából 240 ezer migránst kellene szétosztani.
• Bettina Vollath, osztrák EP-képviselő, aki már azzal a prekoncepcióval érkezett hazánkba, hogy itt korlátozzák a nők jogait. Magyarországot „független bíróságok és sajtószabadság nélküli látszat-demokráciának” nevezte az Európai Parlamentben. A magyar gyermekvédelmi és a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban is fellépést követelt az uniótól, utóbbival kapcsolatban javasolva, hogy ne kizárólag a bíróságokra hagyatkozzanak, hanem „politikailag oldják meg az ügyet”.
• Érdemes megemlíteni még két politikust. Az egyik Isabel Wiseler-Lima néppárti képviselőt, aki a magyar jogállamiság témaköréért felel az EPP-ben, annak balliberális szárnyához tartozva. Bevándorláspárti álláspontot képvisel, és támadta a gyermekvédelmi törvényünket. A másik Donáth Anna, aki – magyarként – 2019 novemberében a Progresszív Szlovákia pártnak kampányolt, és rendszeresen hazája megbüntetését követeli az uniós szervektől.

Soros által pénzelt bizottsági tagok akarnak pálcát törni Magyarország felett

Az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia egy-egy képviselője mellett a fenti öt politikus fog véleményt alkotni a jogállamiság magyarországi helyzetéről, ráadásul úgy, hogy a programtervük szerint aránytalanul több időt szántak a kormánnyal kritikus és ellenséges szereplőkkel történő egyeztetésre. A delegáció a 48 órás tárgyalássorozatát NGO-k magyarországi képviselőivel kezdte, köztük a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesülettel, az Amnesty International Magyarországgal, a Magyar Helsinki Bizottsággal, a Társaság a Szabadságjogokérttel, a Transparency International Magyarországgal és a Magyar LMBT Szövetséggel.

A felsorolt politikusok és nem-kormányzati szervezetek között több kapcsolódási pont is megfigyelhető: fizetést, támogatást kapnak az európai adófizetők pénzéből, migrációpártiak, valamint kapcsolatba hozhatók Soros Györggyel, illetve az általa képviselt nyílt társadalmak eszmerendszerével. A DC Leaks korábban kiszivárgott listáján szerepelnek azok az EP-képviselők, akik deklaráltan Soros György megbízható szövetségeseinek számítanak. A Magyarországot az uniós szervekben támadó politikusok és a listán szereplők névsorának metszete jelentős. Köztük van Malin Björk, aki rendszeresen részt vesz a Soroshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundation, OSF) rendezvényein, valamint Juan Fernando López Aguilar is, aki a migránsvízum bevezetésének egyik legfőbb támogatója volt, és bár a javaslat az erről való 2018. decemberi szavazáson elbukott, 2019 júliusában ő lett a LIBE-bizottság elnöke.

Csak nem Dzsordzsi bácsi tuningolja a pénzügyi keretet?

• Az OSF 2015-ös évre vonatkozó kiadványából kiderül, hogy a milliárdos spekuláns 21 ezer dollárral, azaz körülbelül 6 és fél millió forinttal támogatta a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület tevékenységét. Ezen forrásból a Menedék a 2015-ös migránsválság idején egyéni és csoportos információs pontokat állított fel a tranzitzónákban, ahol tájékoztatást nyújtottak a menedékjog iránti kérelem folyamatáról, valamint az integrációt támogató szolgáltatásokról. 2016-ban már 68 739 dollárt, több mint 21 300 000 forintot adott az egyesületnek. A támogatás célja, hogy az egyesület megszilárdíthassa kapcsolatát az elkötelezett polgárokkal, és hogy kiterjeszthesse tagjainak körét. A projekt része volt a szervezeti fejlesztés is.
• 2016 és 2019 között az Amnesty International közel 10 millió dollárt – hozzávetőlegesen 3,1 milliárd forintot – kapott az OSF-től. Arról, hogy ebből a magyar szervezet mennyit kapott, nincsenek pontos adatok. Az Európai Bizottság Jogérvényesülés és fogyasztópolitika elnevezésű szervezeti egysége (DG JUST) felel a jog érvényesülésére, a fogyasztói jogokra és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikákért.
• A Magyar Helsinki Bizottság a DG JUST-tól 2020-ban 180 millió forint támogatást nyert el (az összeg a tárgyévben nem került teljes egészében folyósításra), míg a Nyílt Társadalom Intézet Alapítványtól 2019-ben 320 millió forintot (amelyből 243 millió forint általános működési támogatás volt).
• A TASZ 2020-ban 172 millió forint támogatást nyert el az OSF-től, amelyből 123 millió forintnyi jogcíme „intézményi támogatás 2019–2020”.
• A Transparency International Magyarország a 2018-2019-es időszakban 156.000 dollárt – hozzávetőlegesen 48 400 000 forintot – kapott az OSF-től a korrupció és a hatalommal való visszaélés elleni küzdelemre.
• A Magyar LMBT Szövetség legfrissebb, 2018-as beszámolója szerint 55,6 millió forint támogatást kapott az Európai Bizottságtól. A program az „Itt vagyunk! Az LMBTQI emberek magyarországi társadalmi elfogadásának növelése közösségi megerősítés és szemléletformálás útján” nevet viseli.
• Az Open Society Institute-tól a Sokszínűség Oktatási Munkacsoport felállítására és kiadványaira 3,7 millió forintot kaptak.

Bár Cseh Katalin momentumos EP-képviselő közvetlen források juttatására tett javaslatot a (szerinte) ellehetetlenített NGO-k részére, láthatjuk, hogy valójában a Magyarországon működő nem-kormányzati szervezetek jelentős nemzetközi támogatást kapnak. A források szignifikáns része Soros Györgytől, illetve a hozzá köthető alapítványoktól származik. Az NGO-k elkészítik a nyílt társadalom elveinek megfelelő jelentéseiket, és ezeken keresztül „tolmácsolják” az elvárt narratívát a brüsszeli politikusok irányába. Ezért persze az Európai Uniótól szintén pénzt kapnak. Elmondható tehát, hogy a civil szervezetek működése – szemben a magyar balliberális politikusok állításaival – hazánkban egyáltalán nincs veszélyben.

Forrás: Századvég