Nyolc magyarországi régió tíz települését érintő pályázatot nyert el a Herman Ottó Intézet Nonprofit kft., amelynek célja a levegőminőség hosszú távú javítása. A projekt komplex megoldást nyújthat a levegő szennyezettségének csökkentésére, amelynek része egy emissziós adatbázis kiépítése, egy levegőminőségi modellrendszer létrehozása, valamint egy levegőtisztaság-védelmi tanácsadó öko-menedzser hálózat kialakítása. Béres András, az Intézet vezetője a szerdai sajtótájékoztatón arról beszélt: a projekt nyolc éves időtartama alatt összegyűlő eredmények a döntéshozóknak is támpontot adhatnak a szabályozások módosítása, szigorítása, az eljárások átalakítása tekintetében.
Sikeresen pályázott egy nyolcéves, LIFE környezetvédelmi integrált projekt megvalósítására a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. partnereivel – írják szerdai közleményükben. Mint hozzáteszik: a projekt az emberiség egyik legfőbb környezetvédelmi problémáját, a levegőminőség javítását célozza 8 magyarországi régiót képviselve 10 településen emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával. Az együttműködésben részt vesz az Országos Meteorológiai Szolgálat, a belga Flemish Institute for Technological Research (VITO), valamint Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Karcag, Miskolc, Pécs, Szolnok, Tatabánya önkormányzatai és szolgáltatói.
Fotó: Herman Ottó Intézet
Öko-menedzser hálózat, térinformatikai adatbázis segíti a levegőminőség javítását
Mint a közleményben kifejtik, a levegőminőségi tervek felülvizsgálatához térinformatikai adatbázis és nagy felbontású levegőminőség-modellező eszköz fejlesztése szükséges. Mivel a városok levegőminőségét nagymértékben meghatározzák a városok területén kívül található – akár az országhatáron túli – források, ezért első lépcsőben regionális, valamint Magyarország területére vonatkozó modellszámításokat kell végezni. Hozzáteszik: a kiépített modellrendszerrel lehetővé válik a levegőminőségi tervekben található intézkedések hatásának a becslése, illetve azonosítják azokat a kulcsfontosságú területeket, ahol intézkedéseket kell tenni.
A közleményben arról is írnak: a projekt további célja egy levegőtisztaság-védelmi tanácsadó öko-menedzser hálózat létrehozása. A hálózat szakértői az adott településen segítik a helyi intézkedések koordinálását, a tájékoztatást, a szemléletformálást, aktívan közreműködnek a települési mobilitási tervek és munkahelyi közlekedési tervek kidolgozásában, valamint elősegítik a települések és a lakosság sikeres pályázatainak benyújtását a levegőminőség javítását célzó hazai és uniós forrásokra. A projekt részeként szemléletformáló tudástárat és egyéb ismeretterjesztő anyagokat hoz létre a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és az AMKE, amelyeket minden önkormányzat felhasználhat településére alkalmazva.
Településre szabott akciók a légszennyezés csökkentése érdekében
A lakossági tüzelés, valamint a közlekedés által okozott légszennyezés csökkentése érdekében a projekt részeként különböző pilot akciókat indítanak. Ilyen például a távfűtés támogatása és népszerűsítése Budapest belvárosában, a zöldterületek fejlesztése Debrecenben, közösségi kerékpár-rendszer kiépítése Békéscsabán, Egerben és Tatabányán, valamint intelligens közlekedési rendszer fejlesztése Szolnokon. A levegőminőségi tervek célkitűzéseinek megvalósításának érdekében a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. rendszeresen összegyűjti és átadja a partnerek részére a levegő minőségének javításával kapcsolatos hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, például a szabályozási rendszert az illegális égetés elkerülésére, az innovatív technológiákat a helyi vagy regionális levegőminőség javítása érdekében.
Fotó: Herman Ottó Intézet
Támpont a döntéshozóknak is
A szerdai sajtótájékoztatón Béres András, a projektvezető Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte: a sikeres EU-pályázatot évekig tartó előkészület előzte meg, a projekt által elnyert 5 milliárd forintos pályázati összeg 60 százalékát az Európai Unió LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) programja, míg 40 százalékát a magyar állam fedezi. Úgy vélte, az említett 10 település mintegy hárommilliós lakosságán felül a projekt azért is kiemelt jelentőségű, mert kapacitásépítő, döntéstámogató, szemléletformáló programként más pályázatok hatékonyabb kihasználásához, a támogatási lehetőségek bővítéséhez is hozzájárulhat. Mint megjegyezte, a projekt hozzájárulhat a helytelen lakossági hulladékkezelés és fűtési megoldások visszaszorításához is. Ugyanakkor kiemelte: a nyolc éves időtartam alatt összegyűlő eredmények a döntéshozóknak is támpontot adhatnak a szabályozások módosítása, szigorítása, az eljárások átalakítása tekintetében. Fontos szempontnak nevezte egyúttal a projekttapasztalatok átvihetőségét országon és az EU-n belül, hogy azokat később más települések is hasznosíthassák.
Folyamatosan megújuló modellek készülnek
Riesz Lóránt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. nemzetközi projektek igazgatóságának vezetője ismertette, hogy a projekt során az OMSZ és a VITO döntéstámogató eszközt fejleszt a települések számára, az érintett önkormányzatok pedig mindezt adatgyűjtéssel segítik. A projekt során folyamatosan megújuló levegőminőségi modellek készülnek, Kaposváron és Békéscsabán új légszennyezettség-mérő állomás épül. A Mindennapi Kultúráért Egyesülettel szervezett rendezvények a közlekedési és háztartási károsanyag-kibocsátások mérséklésére hívják föl a figyelmet, továbbá településspecifikus akciókat és újításokat is terveznek.
Több városban új közbicikli-rendszer épül, környezetbarát utazást szolgáló alkalmazás készül, Budapesten a rakodási területek online foglalási rendszerét alapozhatja meg egy új applikáció
– tette hozzá Riesz Lóránt.
A LIFE-program 1992-ben jött létre az EU környezet- és természetvédelmi projektjeinek támogatására. Összköltségvetése a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban 3,4 milliárd euró.
Forrás: Herman Ottó Intézet/MTI/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS