Menedékkérelmet terjesztett be Magyarországon a júliusban Budapesten elfogott volt ukrán parlamenti képviselő, Olekszandr Sepeljev és felesége, aminek elbírálása hatással lehet az Ukrajna által képviselt kiadatási eljárásra – olvasható a hétfői Magyar Nemzetben.
A napilap cikke szerint Sepeljevet felbujtóként gyilkossággal, illetve annak kísérletével vádolták meg hazájában, az asszony ellen pedig több tízmilliárd forintnyi sikkasztás, csalás miatt folyik eljárás ugyanott. A házaspár kiadatásáról szerdán kellene dönteniük itthon az illetékeseknek.
Kérdés, hogy Sepeljevék kiadatási őrizetét egy évre meghosszabbítható kiadatási letartóztatássá minősíti-e majd át a bíróság. Ha átadják Ukrajnának, Sepeljevet várhatóan további súlyos, életellenes cselekményekkel kapcsolatos ügyekben gyanúsítják meg, egykori bűntársai ugyanis sorra vallani kezdtek ellene.
Emlékezetes, Olekszandr Sepelevet július 4-én fogták el Budapesten egy közös akcióban a magyar, valamint a német szövetségi rendőrség munkatársai. Vele együtt őrizetbe vették feleségét is, akire szintén vonatkozik Ukrajna kiadatási kérelme, mivel ott különféle vizsgálatokban súlyos gazdasági bűncselekményekkel, több tíz milliárd forint értékű csalással, sikkasztással gyanúsítják, illetőleg vádolják. Sepelev elfogásakor egy fiktív személy adatait tartalmazó, de valódi magyar útlevéllel próbálta igazolni magát, és további – német, kanadai, francia, cseh, s értesülésünk szerint izraeli – úti okmányokat is találtak nála. Őrizetbe vétele után, kihallgatásakor közölte, hogy ő kanadai állampolgár. Akkori ügyvédje azt tanácsolta neki, sürgősen kérjen menedékkérelmet Magyarországon, amit Sepelev visszautasított, majd később meggondolta magát, és benyújtotta.
A Népszava a Belügyminisztériumtól úgy értesült: a menedékjogi kérelem elbírálása folyamatban van. Hozzátették, ha az üggyel összefüggésben bármilyen bűncselekmény gyanúja merülne fel, annak kivizsgálására az eljárásra jogosult hatóság intézkedik. Utóbbit a tárca arra a felvetésre írta válaszul, miként juthatott Sepelev valódi, ám hamis névre szóló okmányhoz. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pedig arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet: a kiadatás jogi feltételeiről a Fővárosi Törvényszék, illetőleg fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla dönt. A tárcavezető a jogerős bírósági döntés meghozatala után határoz a kiadatás kérdésében.
A menedékkérelem elbírálása hónapokig, akár fél évig is eltarthat, Sepelevék kiadatási őrizetéről s annak meghosszabbításáról viszont szerdán dönteniük kell az illetékeseknek.
Szervezkedő energialobbisták
A lap úgy tudja, a volt politikus kiadatási ügyében a magyar energiakereskedelemhez, energiaipari lobbihoz köthető emberek kezdtek el szervezkedni a háttérben, ők szereztek neki újabb ügyvédet is. Ezeknek az embereknek egy része a nálunk bejegyzett, a hivatalos bejelentés szerint már megszűnt, de a cégbírósági bejegyzése alapján még mindig működő, magyarországi, budapesti székhelyű Ukrenergy nevű, energiakereskedelemmel foglalkozó céggel is kapcsolatban áll. Vaszil Nevolia utóbbi információ részleteiről elmondta, a Sepelevéket Budapesten segítő magyar, szlovák és ukrán állampolgárok tevékenységét az ukrán hatóságok is figyelik, vizsgálják, ebben ugyancsak együttműködnek az itteni társszervekkel. Vaszil Nevolia szerint a Magyarországon benyújtott menedékkérelem mögött az a szándék állhatott, hogy Sepelev ügye az ellene Ukrajnában folytatott büntetőeljáráson kívül politikai színezetet kapjon, ami befolyásolhatja a kiadatását hazájának. Ismert, Olekszandr Sepelev először a jelenleg börtönbüntetését töltő egykori ukrán kormányfő, Julia Timosenko pártjának színeiben került be a kijevi parlamentbe, majd miután az ellene indított támadások nyomán a miniszterelnök körül elkezdett fogyni a levegő, Sepelev minden fenntartás nélkül ült át az ellentábor, a Viktor Janukovics vezette politikai mozgalom padsoraiba. Információink szerint Sepelev és segítői Budapestről már megpróbálták felvenni a kapcsolatot Timosenko és Janukovics köreivel is, hogy politikai befolyásukat latba vetve segítsék ügyében, a lobbitevékenyég eredménye azonban egyelőre nem ismert.
Az ukrán hatóságok bíznak abban, hogy a magyar társszervek azért sem veszik komolyan Sepelev menedékkérelmét, mert tavalyi, Ukrajnából történt eltűnése után hosszabb ideig igazolhatóan élt Kanadában, Franciaországban, Németországban, Csehországban, majd hazánkban, s korábban egyik helyen sem nyújtott be hasonló kérelmet, illetve egyik országban sem jelezte senkinek, hogy hazájában üldöztetésnek lenne kitéve. Ezenkívül elfogásakor csaknem tucatnyi különféle útlevelet találtak nála a nyomozók. A kijevi nyomozóknak arról is vannak információik, hogy Sepelev a hazánknak benyújtott menedékkérelmen kívül az utóbbi napokban igyekezett megmozgatni kiváló izraeli kapcsolatait is, vélhetőleg ezzel több államban is keresi a lehetséges menekülési útvonalakat vagy befogadókat.
Forrás: mno.hu
Fotó: magyarhirlap.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS