A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteiről, a kormányhivatalokról, az otthonápolásról és a köznevelési törvény módosításáról is szó volt kedden az Országgyűlés harmadik rendkívüli ülésének második ülésnapján.
Jobbik: Ne alakítsák át az MTA kutatóintézeteit!
Brenner Koloman (Jobbik) az MTA kutatóintézeti hálózatának átalakítását úgy értékelte, hogy azzal az Országgyűlés hosszabb távon meghatározza a magyar tudomány továbbfejlődését. Hozzátette: ezt a döntést a kutatók 50-100 év múlva elemezni fogják, és az a jelölt, aki 2052. július 2-án védi meg doktoriját, summa cum laude (a legnagyobb dicsérettel) minősítést fog kapni azon megállapításáért, miszerint nagyon komoly párhuzamosságokat lehet felfedezni az 1945 után kiépülő egypárti kommunista diktatúra módszertana és a 2010 után kiépülő egypárti fideszes autokrácia tudományellenes tevékenysége között.
Ha megszavazzák a törvényjavaslatot, akkor az önök doktori védésének végén insufficienter (elégtelen) minősítést ad a tudományos közélet és Magyarország későbbi generációi
– mondta a kormánypárti képviselőknek, azt kérve: ne tegyék ki ennek a magyar tudományt.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a képviselő azt próbálja elhitetni a nyilvánossággal, hogy egy doktori disszertációba olyan örök igazságokat írnak le, amelyeket el kell fogadni. Elmondta: a kormánynak az a legfontosabb, hogy a tudományos élet tagjai, a kutatók és az intézmények minél nagyobb haszonnal tudják segíteni a magyar társadalmat.
Jövőre 32 milliárd forinttal lesz több kutatás-fejlesztésre, innovációra
– tette hozzá. Szerinte az európai innovációs rangsor szerint Magyarország innovációs tevékenysége stagnál; ez bizonyítja, hogy a rendszer nem működik hatékonyan.
DK: Veszélyben a kormányhivatalok működése
Arató Gergely (DK) szerint mára olyan durva mértékű létszámhiány van a megyei kormányhivatalokban, amely veszélyezteti a normális működést; egyre nőnek a sorok, és a kormány egyetlen válasza erre az, hogy rövidíti a nyitvatartást. A képviselő a nemrégiben hatályba lépett kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel magyarázta ezt, amely miatt 2500 kormánytisztviselő nem vállalta a további munkát, ugyanis az új szabályok és a fizetés kedvezőtlen számukra.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta: a képviselő egy olyan pártot képvisel és egy olyan kormányban viselt magas beosztást, amely arról híresült el, hogy a magyar állam leépítésén sikerrel fáradozott és elvett egyhavi bért a közigazgatásban dolgozóktól. Közölte: 2010 után megpróbálták rendbe rakni az állam és az állampolgárok közötti rendszert; járási hivatalokat, kormányablakokat, kormányhivatalokat hoztak létre. Elmondta: a kormány bürokráciacsökkentésben gondolkozik, ami létszámcsökkentéssel is jár.
A 2500-as számot lehet további számokkal kiegészíteni. Ennek örülnek, mert ez azt jelenti: a magyar állam kisebb és hatékonyabb, ezért cserébe azt tudják ígérni a kormánytisztviselőknek, hogy dolgoznak a magasabb bérezésen
– tette hozzá.
LMP: Emeljék a szüleiket otthon ápolók díját!
Ungár Péter (LMP) emlékeztetett arra, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért nem emelik azok otthonápolási díját, akik nem gyermeküket gondozzák, mert nagy költségvetési terhelést jelentene és sok a visszaélés. Hozzátette: az otthonápolási díj emelése 20-25 milliárd forint lenne, és rengeteg olyan dolgot lehetne mondani, ami ennyibe kerül és beleférne a költségvetésbe.
Azért nem emelik ezt a díjat a szülőt vagy testvért ápolóknál, mert nem akarják
– vont mérleget. Közölte, hogy Gulyás Gergely “a cinizmus Pavarottijává vált”, mert kilenc év kormányzás után nem lehet azt mondani: “visszaélések vannak a szociális rendszerben”; ezt már lett volna lehetőség felszámolni. Azt kérte, támogassák az LMP költségvetési módosító indítványát, amely megemeli mindenkinek az otthonápolási díjat.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: tavaly december 12-én a kormánypártok megszavazták az otthonápolási díj megemelését, az ellenzék azonban nem; Ungár Péternek is fontosabb volt, hogy hangoskodjon, és pótakkumulátorért rohangált, hogy még három lájkot begyűjtsön és még többen kövessék a Facebook-oldalát. Kitért arra, hogy az elmúlt években bevezették a kiemelt ápolási díjat, és az, aki a legalább 20 évig saját háztartásában ápolta gyermekét, 50 ezer forint nyugdíjkiegészítést kap.
MSZP: A szabadság egyik legutolsó kis köre szűnik meg
Hiller István (MSZP) szerint a kormánypártok tönkreverik a színvonalasan működő MTA kutatóintézeti rendszerét. A köznevelési törvény módosításával pedig “a magyar közoktatásban a szabadság egyik legutolsó kis köre” szűnik meg.
Olyan módosításokat hoznak, amellyel az alternatív iskolák léte értelmét veszíti, mert nem lehetnek a fősodortól eltérőek
– magyarázta. Hozzátette, hogy a kormánypártiak azt gondolják, az az állam feladata, hogy előírja: “aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére, pedig rétesből is különbözőek vannak”. Úgy értékelte: a 2010 előtti oktatás színvonala jobb volt, bár nem volt problémamentes.
Cseresnyés Péter szerint a képviselő meg fog győződni arról, hogy semmi veszély nem fenyegeti az alternatív oktatást, iskolákat, nem ez a cél ugyanis. Felidézte azt is, hogy 2006-ban Kóka János szabad demokrata miniszter a földdel egyenlővé akarta tenni az MTA-t. Elmondta: az MTA kutatóintézeteinek működését már többször meg akarták újítani az elmúlt években, de ez nem sikerült, nem lettek hatékonyabbak. Ezért kell most lépniük, és a cél az, hogy teljesítményalapon biztosítsák a forrásokat.
Forrás: MTI; Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS