Januárban szavaznak ismét a svéd miniszterelnök személyéről

A svéd törvényhozás január 16-án fog harmadszorra szavazni a miniszterelnök személyéről – jelentette be Andreas Norlén, a skandináv ország parlamenti elnöke szerdán. A bevándorlásellenes Svéd Demokratákkal – akik a mérleg nyelvét jelenthetnék – az eddigi kormányalakítási tárgyalásokon a többi párt mindeddig kizárta az együttműködést.

Andreas Norlén jobban szerette volna, ha még a karácsonyi törvényhozási szünet előtt megtartják a szavazást, de elfogadta a pártok vezetőinek kérését, hogy adjon több időt a viták elsimítására. Megfigyelők szerint egyre valószínűbb, hogy új választásokat kell kiírni a szeptember 9-i voksolás óta belpolitikai patthelyzetben lévő országban. A svéd parlament korábban nem szavazott bizalmat Stefan Löfven ügyvivő szociáldemokrata miniszterelnöknek, sem ellenzéki kihívójának, Ulf Kristerssonnak, a jobbközép blokk vezetőjének. Egyik politikai blokk sem rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges többséggel, a politikai táborokon átívelő együttműködésről folytatott megbeszélések pedig eredménytelennek bizonyultak.

“Véget kell vetni a parttalan vitáknak” – jelentette ki Norlén. “Itt az ideje, hogy Svédországnak kormánya legyen” – fűzte hozzá. Mint mondta, a pártoknak január 14-ig van idejük arra, hogy egyezségre jussanak. Január 16-án harmadszorra is összeül a parlament, hogy a kormányfő személyéről döntsön. Norlén nem említette, melyik jelölt kap kormányalakítási megbízást, de kiemelte, hogy különleges felelősség terheli Löfvent és Kristerssont. Amennyiben akkor sem sikerül egy jelöltnek sem kormányt alakítania, január 23-án tesznek egy negyedik és utolsó próbálkozást, ha ez is sikertelen lesz, új választásokat kell kiírni Svédországban. Norlén szerint már tájékoztatta az új választások lehetőségéről a svéd választási bizottságot és az önkormányzatokat. Hozzáfűzte, a legkorábban április 21-én tarthatnák a voksolást.

Egy új választás általában véve is nagy szerencsétlenség lenne a svéd politikának, a pártvezetőknek és nekem is. Mi, akik ezeket a folyamatokat irányítjuk, nagy felelősséggel tartozunk a választási eredmény kezelését illetően, amelyet a szavazópolgárok nyújtottak nekünk. Ha ez nem sikerül, azt kockáztatjuk, hogy megrendül a bizalom a pártok és a politikai rendszer iránt

– hangsúlyozta Norlén.

Az őszi parlamenti választáson sem a szociáldemokraták, sem a konzervatívok vezette blokk nem nyerte el a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget, viszont a bevándorlásellenes Svéd Demokratákkal – akik a mérleg nyelvét jelenthetnék – az eddigi kormányalakítási tárgyalásokon mindeddig kizárták az együttműködést. A Svéd Demokraták korábban határozottan jelezték, hogy egyetlen olyan kormányt sem fognak támogatni, amely nem biztosít jogot nekik a politikai irány befolyásolására. Elemzők korábban úgy vélték, ha új választásokat kell tartani, az elsősorban a magát a politikai fősodortól élesen elkülönítő Svéd Demokraták erősödését szolgálhatja majd.

Forrás/fotó: MTI