A NATO sajtóközpontjának vasárnapi közleménye szerint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt javasolta, hogy hívják össze a NATO–Oroszország Tanács ülését január 12-re, amikor Brüsszelben a szövetség katonai tanácsának ülését tartják a vezérkari főnökök szintjén. A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy megkapta és tanulmányozza a javaslatot.
Az orosz külügy december 17-én hozta nyilvánosságra a kölcsönös biztonsági garanciákról szóló, Washingtonnal kötendő szerződés, valamint az Oroszország és a NATO közötti biztonsági egyezmény tervezeteit. Ezeket december 15-én adták át Karen Donfried európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettesnek. Washington és Kijev szerint Oroszország invázióra készülhet Ukrajna ellen, amiről a nagyarányú orosz csapatösszevonások tanúskodnak az ukrán határ mentén. Oroszország tagadja ezt, és azt állítja, hogy Ukrajna és a NATO növekvő együttműködése élezte ki a feszültséget. Moszkva a jelenlegi helyzetet az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlította, amikor a világ az atomháború szélére sodódott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország el akarja kerülni a konfliktust, de azonnali választ vár az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől a biztonsági garanciákra vonatkozó követeléseire. Moszkva szakértői szintű tárgyalásokat vár amerikai tisztségviselőkkel januárban Genfben. A washingtoni kormányzat közölte, hogy az orosz javaslatok egy része nyilvánvalóan elfogadhatatlan, és az Egyesült Államok konkrét elképzelésekkel fog előállni a tárgyalások formájára vonatkozóan. A Kreml követelései között vannak olyanok – például az orosz vétó Ukrajna jövendő NATO-tagságára –, amelyeket a Nyugat elfogadhatatlannak nyilvánított. Moszkva követeli továbbá, hogy az Egyesült Államok távolítsa el atomfegyvereit Európából, és a NATO vonja ki többnemzetiségű zászlóaljait Lengyelországból és a három volt balti szovjetköztársaságból, Észtországból, Lettországból és Litvániából.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS