Japánellenességgel növelné befolyását a Kínai Kommunista Párt

A kínai egyetemi és iskolai tankönyveket országos szinten módosítják, és a japán megszállással szembeni kínai ellenállási háború idejét nyolcról tizennégy évre növelik tavasztól a tananyagban. A cél valószínűleg a japánellenes érzelmek felkorbácsolása és a kínai kommunisták jelentőségének felnagyítása.

Bár néhány északi tartományban már 14 éves ellenállásként oktatják a második világháború lezártáig tartó konfliktust Kínában, a legtöbb tankönyv még csak 8 éves ellenállási háborút említ. Az 1937-től 1945-ig tartó második kínai-japán háború a Marco Polo hídi incidenssel kezdődött, amikor összecsapott a Japán Császári Hadsereg és a nacionalista Kuomintang katonai szárnya, a Nemzeti Forradalmi Hadsereg, amely – nyugati szemlélet szerint – a japán erőkkel vívott harcok nagy részét folytatta a háborúban. A tananyag módosítása azonban kiterjeszti az ellenállási háborút 6 évvel, és kezdetét 1931-re datálja, amikor is a japán császári erők megszállták Mandzsúriát, és létrehozták Mandzsukuó bábállamot, amelynek Pu Jit, az utolsó kínai császárt tették meg vezetőjéül.

A kínai oktatási minisztérium erősíteni akarja a hazafias nevelést, és a felülvizsgált tananyagban éreztetni akarja, hogy Kína az első ország volt, amely szembeszállt a fasizmussal, amiben vezető szerepet játszott a Kínai Kommunista Párt. Kínában 1927 és 1937 között zajlott a nacionalista Koumintang és a kommunisták közötti polgárháború első szakasza, amelyet a japánok elleni háború miatt függesztettek fel. A japán vereség után, 1945-től folytatódott a polgárháború, amelyet 1949-re a kommunisták nyertek meg.

Megfigyelők szerint a pekingi kommunista vezetés kisajátítja a kínai nép japán megszállással szembeni ellenállását, mellőzve az időszakot jellemző kínai belharcokat és széthúzást. A Kínai Kommunista Párt nemcsak megtűri, de bátorítja is a japánellenes mentalitást, a pekingi vezetés szakértők szerint saját támogatottsága növelésére használja fel az indulatokat. Japán az utóbbi időben fokozatosan bővítette hadseregének, az önvédelmi erőknek külföldi szerepkörét, és évről évre növelte védelmi kiadásait. Ezt az Észak-Korea és Kína jelentette növekvő fenyegetéssel indokolja Tokió.

MTI