Franciaországban a katolikusok üdvözölték a vallásgyakorlást érintő államtanácsi döntést, a protestánsok, a zsidók és a muzulmánok óvatosabbak, Szlovákia pedig úgy döntött, a belső enyhítésekért cserébe zárva tartja a határokat.
A francia katolikusok üdvözölték az államtanácsnak azon döntését, amely elrendelte a koronavírus-járvány miatt a vallási szertartásokra még márciusban bevezetett tilalmak enyhítését, a többi keresztény, valamint zsidó és a muzulmán vezetők viszont óvatosabbnak mutatkoztak. A legmagasabb szintű közigazgatási szerv több katolikus egyesület és egyéni kérelem alapján hétfő este arra utasította a kormányt, hogy nyolc napon belül oldja fel a vallási helyeken az általános gyülekezési tilalmat, miután az súlyosan sérti a szabad vallásgyakorlás elvét. Jóllehet a templomok nyitva tarthatnak és oda bárki betérhet imádkozni, a kormány az egészségügyi rendkívüli állapot keretében megtiltotta a templomokban, a zsinagógákban és a mecsetekben a vallási szertartásokat a gyülekezési tilalomra hivatkozva, és azokon az általános karantén május 11-én megkezdett fokozatos feloldásakor sem enyhített, csak a temetési szertartásokat engedélyezte, maximum húsz fő részvételével.
A rendelkezés az államtanács megítélése szerint aránytalan jellegű tiltás, ezért “kevésbé szigorú keretintézkedések” meghozatalára utasította a kormányt. Emlékeztetett arra a testület, hogy a nyilvános helyeken tíz főig már engedélyezett a gyülekezés, és ehhez hasonló intézkedések elrendelését javasolta a vallási szertartások esetére is. A keresetet benyújtó Jean-Frédéric Poisson, a parlamenti képviselőkkel nem rendelkező Kereszténydemokrata Párt (PCD) elnöke “nagy elégedettségének” adott hangot a döntést követően, és minél gyorsabb lépést kért a kormánytól. A Francia Katolikus Püspöki Konferencia nem szerepelt a kérelmezők között, de hetek óta nyomást gyakorolt a kormányra annak érdekében, hogy a vallási helyek megnyitását engedélyezze a kormány által esetlegesen megjelölt június 2. előtt. A kormány szerint addigra fog kiderülni a karantén feloldását követő járványhelyzet alapján, hogy új erőre kapott-e a vírus.
Igazság szolgáltatott. Velünk rosszabbul bántak, mint a többi állampolgárral
– mondta Vincent Neymon, a püspöki konferencia szóvivője. Jelezte, hogy várják a kormányrendelet mielőbbi revízióját, lehetőleg még a pünkösdi ünnepek előtt. A katolikus egyház az elmúlt hetekben több javaslatot is tett a szigorú egészségügyi előírások betartatására a kormánynak annak érdekében, hogy szűk körben újra lehessen vallási szertartásokat tartani a templomokban. A muzulmánok és a zsidók, valamint a többi keresztény egyház azonban óvatosabbnak mutatkoztak a kérdésben. A mecsetek és a zsinagógák – ellentétben a templomokkal – zárva vannak. A muzulmán vallás franciaországi ernyőszervezetének, a CFCM-nek elnöke szerint képtelenség a vallási szertartásokat szűk körben megrendezni a mecsetekben.
Hiába vezeti be a miniszterelnök a 10 vagy 15 fős korlátot, az nem jelenti azt, hogy a nagy vallási szertartások újraindulhatnak
– mondta Mohammed Moussaoui.
Ezek kis találkozók lennének, de nem vallási szertartások
– tette hozzá. A CFCM és a párizsi nagymecset az államtanács döntésének ellenére is ellenzi, hogy országszerte megtartsák a ramadánt lezáró íd al-fitr ünnepet május 23-án vagy 24-én.
A még nagyon bizonytalan egészségügyi helyzetre tekintettel irreális lenne gyülekezetekben gondolkodni az al-fitr imára
– hívták fel a figyelmet a muzulmán vezetők, emlékeztetve arra, hogy az államtanácsi döntés nem jelenti a vallási szertatások újraindulását és a mecsetek megnyitását. Haim Korsia, francia főrabbi szerint “veszélyes lenne” egyelőre megnyitni a zsinagógákat.
Semmi nem változik. Nem fogunk a zsinagógákba rohanni. Továbbra is az élet védelme a legfontosabb, csak akkor fogunk elemezgetni, ha már biztonságos az egészségügyi helyzet. És ehhez még meg kell várni a karantén feloldásának következményeit
– hangsúlyozta a főrabbi.
Mi azt szeretnénk, ha a döntés a politika kezében maradna, miután nagyok az egészségügyi kockázatok
– mondta Francois Clavairoly, a franciaországi protestáns szövetség részéről. Az evangélikusok pedig azt kérték a hívektől, hogy minden hatósági ajánlást tartsanak tiszteletben.
Franciaország a járvány egyik fő európai gócpontja, több, mint 28 ezren vesztették életüket; még jelenleg is csaknem 2 ezren vannak lélegezetőgépen, de a súlyos betegek száma az április 9-i tetőzés óta napról napra csökken. Aznap 7148-an szorultak lélegeztetőgépre.
Szlovákiában enyhítettek a korlátozásokon, de meghosszabbították a határellenőrzést
Hatályba lépett szerdán Szlovákiában a Covid-19 betegség terjedésével összefüggésben bevezetett korlátozások feloldásának következő szakasza, egyúttal a kormány június 26-ig meghosszabbította az ország schengeni határain április elején bevezetett ideiglenes határellenőrzések időtartamát. Az osztrák, magyar, cseh és lengyel határon bevezetett ellenőrzések meghosszabbításáról szerdai ülésén határozott a kormány, amely a döntést a kór terjedésének visszafogásával indokolta. Egyelőre nem tudni, hogy Szlovákia mikor készül határainak megnyitására, vagyis annak a korlátozásnak a feloldására, amely alapján az ország területére egyelőre csak saját hazatérő állampolgárai léphetnek be. Újságírói kérdésre válaszolva Igor Matovič kormányfő nem erősítette meg, hogy erre június 15-én kerülhetne sor.
Ugyanakkor április végétől folyamatosan enyhítik a kormány által márciusban bevezetett, a kór terjedésével indokolt korlátozásokat. A negyedik szakasz szerdán kezdődött, elindítását már hétfőn bejelentette Igor Matovič. A korábbi szakaszokban az üzletek és szolgáltatások, a sportpályák, a rövid távú szállást nyújtó intézmények, illetve az éttermek teraszai nyithattak meg. A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) listája szerint ezekhez szerdán csatlakozhattak a bevásárlóközpontok és távolságtartási megkötésekkel az éttermek belső helyiségei is. Engedélyezték a száznál kevesebb létszámú tömegrendezvényeket, így ekkora közönséggel már üzemelhetnek a mozik és színházak, és részben az uszodák is. Enyhültek az üzletek alapterülete alapján az egyidejűleg ott tartózkodó vásárlókra vonatkozó korlátozások, viszont fennmaradtak a kötelező távolságtartásra vonatkozó megkötések. Az enyhítések további pontja, hogy nyílt közterületen kötelezőből önkéntessé vált a védőmaszkok viselése, feltéve, ha az emberek ötméteres védőtávolságot tudnak egymástól tartani.
A kormányfő bejelentése szerint már péntektől bevezetik az úgynevezett “intelligens karantén” intézményét. Eszerint egy mobilapplikáció önkéntes használatának feltétele mellett lehetővé válik, hogy a külföldről hazatérők házi karanténban töltsék el azt a kéthetes időszakot, amelyet a korlátozó intézkedések részeként jelenleg állami karanténintézményekben kell tölteniük. Egyidejűleg csütörtöktől enyhülnek a külföldről hazatérőkre vonatkozó karanténelőírások. Nyolc ország – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Németország és Svájc – esetében a kéthetes karantén már csak azoknak a hazatérőknek lesz kötelező, akik több, mint 24 órát töltöttek külföldön.
Közben a legújabb adatok alapján úgy tűnik, hogy Szlovákiában az elmúlt három héthez hasonlóan ezen a héten is átlagban napi öt alatt maradhat a koronavírussal újonnan diagnosztizáltak száma. A központi válságstáb honlapján szerdán közölt adatok szerint kedden egy, az elmúlt négy napban pedig együttvéve három személynél mutatták ki a Covid-19 betegség kórokozóját, így jelenleg – a korábbiakkal együtt – 1496 fertőzöttet tartanak nyilván. Közülük hivatalosan 1239-et nyilvánítottak gyógyultnak, és a gyógyultnak nyilvánítottak száma mintegy három hete minden nap meghaladja az újonnan regisztrált fertőzöttekét. A kór elismert halálos áldozatainak száma 28, és eddig már közel 149 ezer vírustesztet végeztek el.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS