A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk, azonban ez nem tesz minket az orosz–ukrán konfliktus részesévé – szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön, a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján.
A főtitkár hangsúlyozta: az ukrajnai harctéri helyzet továbbra is súlyos, Ukrajnának több légvédelemre, lőszerre és segélyre van szüksége. Üdvözölte, hogy a szövetségesek további hozzájárulásokat tettek Ukrajna védelme érdekében – ami magában foglalja Németország 600 millió eurós tüzérségi támogatását, 10 ezer drónt az Egyesült Királyságtól, rakétát és hadijárműveket Franciaországtól, valamint Finnország szerdán bejelentett 188 millió eurós segélycsomagját –, de felhívta a figyelmet, hogy “még ennél is többet kell tenni”.
Támogatásunkat még szilárdabb és tartósabb alapokra kell helyeznünk. Szerdán a szövetségesek megállapodtak abban, hogy előrelépéseket tesznek a NATO-szerepvállalás keretrendszerének tervezésében, az Ukrajna számára szükséges biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásával kapcsolatban. Ez a munka az elkövetkező hetekben folytatódik
– jelentette ki. Hozzátette, hogy ki kell alakítani egy olyan struktúrát, amely lehetővé teszi a nagyobb átláthatóságot és kiszámíthatóságot Ukrajna támogatása terén, pénzügyi kötelezettségvállalással alátámasztva.
Today marks 75 years since the founding of #NATO—the strongest & most successful alliance in history. Foreign Ministers met to address #Ukraine’s urgent & long-term needs; we must step up even more. We also discussed deepening cooperation with our Indo-Pacific partners. 🇦🇺🇯🇵🇳🇿🇰🇷 pic.twitter.com/VXGHnd9rjo
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) April 4, 2024
Mint mondta, Oroszország még több csapatot mozgósít, “hajlandó embereket és anyagot áldozni a marginális nyereségért”, ezért van sürgős szükség Ukrajna azonnali támogatására.
Alapvetően két forgatókönyv lehetséges: az egyik, hogy a NATO-szövetségesek képesek több támogatást mozgósítani, így Ukrajna több területet tud visszaszerezni. A másik pedig az, hogy nem vagyunk képesek erre. Akkor újra fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország még több területet foglal el, ami még veszélyesebb helyzetet eredményez. Az egyetlen módja annak, hogy Ukrajnában tartós békét érjünk el, az, hogy az ukránoknak erős fegyveres erőkkel kell rendelkezniük
– hangoztatta. A főtitkár hangsúlyozta, hogy Ukrajnában főként a légvédelmet kell erősíteni, ezért a szövetségesek megvizsgálják, van-e mód arra, hogy további légvédelmi rendszereket – különösen Patriot rendszereket – biztosítsanak.
Stoltenberg confirms that NATO currently just might not have enough weapons for Ukraine.
GDP bros in shambles. pic.twitter.com/2qcmp8vu9l
— Olga Bazova (@OlgaBazova) April 4, 2024
Stoltenberg, miután csütörtökön tanácskozást folytatott a szövetség ázsiai–csendes-óceáni partnereivel, felhívta a figyelmet, hogy e térség biztonsága szorosan kapcsolódik a NATO-tagállamok biztonságához. Szerinte “ezt az ukrajnai háború nagyon világosan mutatja, mivel Kína támogatja az orosz hadigazdaságot, kettős rendeltetésű felszereléseket szállít, amelyeket az orosz ipar is használ, cserébe Moszkva jelzálogba adja a jövőjét Pekingnek”.
Az ázsiai–csendes-óceáni régió vezetői is egyetértenek abban, hogy ami ma Ukrajnában történik, az holnap az ő térségükben is bekövetkezhet
– tette hozzá.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Reuters/Johanna Geron
Facebook
Twitter
YouTube
RSS