Jobban aggódnak a magyarok az emberkereskedelmen, mint a koronavírus-járványon vagy az ukrajnai háborún

Kifejezett aggodalommal viszonyulnak a magyarok az emberkereskedelem jelenségéhez, nagyobb problémának látják, mint a Covid-járványt, és úgy gondolják, hogy a következő években nőni fog az érintettek száma – derült ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) kutatásából.

A szervezet közleményében az áll, hogy Magyarországon minden ötödik ember tapasztal vagy hall emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről a közvetlen környezetében. A legveszélyeztetettebbek, azaz a fiatalok és az alapfokú végzettségűek 28 százalékának van közvetlenül tudomása az emberkereskedelem valamely típusában érintett áldozatról, akit szexuálisan vagy dolgoztatással zsákmányolnak ki.

A reprezentatív kutatást 2022 nyarán készítették, a Traumaközponttal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen indított Ne hagyd, ne tedd! című, emberkereskedelem elleni kampány részeként. A felmérés az emberkereskedelemmel kapcsolatos általános tájékozottságot vizsgálta, egyebek mellett a kizsákmányolás típusaira és a toborzási technikákra rákérdezve, emellett a veszélyeztetett csoportok válaszait külön is elemezve.

Megállapításuk szerint a leginkább veszélyeztetett csoport tagjai a gazdasági, megélhetési problémák után a szexuális, majd a munkacélú kizsákmányolást tartják a legnagyobb problémának, és ez az összetett jelenség az összes megkérdezett körében is az ukrajnai háború, a Covid-járvány, a migráció, a lakhatási nehézségek, az oktatás helyzete előtt szerepel. Arra a kérdésre, mi számít emberkereskedelemnek, a legtöbben a gyermekekkel való kereskedést említették, továbbá a szexuális kizsákmányolást és a szervkereskedelmet, pedig az utóbbi a jelenség legkevésbé jellemző formája Magyarországon.

Ugyanakkor a negyedik leggyakrabban említett tevékenység, a migránsok határon való átszállítása valójában nem minősül emberkereskedelemnek, hanem embercsempészés. Az emberkereskedelem legtöbbeket érintő formája, a munka célú kizsákmányolás csak a hatodik legtöbbet említett típus.

A megkérdezettek csupán 34 százaléka van tisztában a csicskáztatás fogalmával, a toborzási, bekerítési technikákkal kapcsolatban ugyanakkor tájékozottak: 70 százalékuk ismer munkacélú kizsákmányoláshoz kapcsolt megtévesztő technikákat, például hamis álláshirdetéseket, 79 százalékuk erőszakosabb beszervezési módszert is említett, például elrablást, függőség kialakítását. A veszélyeztetett csoportokban jóval alacsonyabb szintű a tájékozottság – állapította meg a kutatás. A szexuális célú kizsákmányolásnál a szerelem ígéretével, megtévesztő munkaajánlatokkal toborzó technikákat átlagosan 75 százalékban azonosították, ám a veszélyeztetettek körében ez az arány csak 60 százalék volt.

Az emberkereskedelem áldozatainak azonosításakor is tájékozottnak mutatkoztak a válaszadók: úgy gondolják, hogy bár közös vonás az anyagi kiszolgáltatottság, a szexuális célú emberkereskedelemnél több egyéb szempont is van. A megkérdezettek 57 százaléka gondolja, hogy a kábítószer-fogyasztás hozzájárul az áldozattá váláshoz, 58 százalék szerint az állami gondoskodásban élők különösen sérülékenyek. A kiszolgáltatottság anyagi okai mellett a megkérdezettek 81 százaléka szerint a lelki-érzelmi tényezők is sokat számítanak az áldozattá válásban.

A legutóbbi, 2018-as és az idei vizsgálat csak pár kérdésben mutatott jelentősebben eltérő eredményt. Amíg négy évvel ezelőtt a válaszadók többsége úgy értékelte, hogy a médiában nőtt az emberkereskedelemmel foglalkozó híradások száma, addig az idei felmérés szerint stagnál, és amíg négy éve a legtöbben úgy gondolták, hogy elegendő a híradások mértéke, most már a megkérdezettek 39 százaléka kevesli.

Az IOM kormányközi szervezet, az ENSZ migrációs ügynöksége. A világ 174 országában van jelen, ahol főtevékenységként migrációval kapcsolatos projekteket valósít meg.