Az érvénytelen népszavazás nem köti az Országgyűlés kezét, így csak akkor nem módosíthatná az Alaptörvényt, ha egy érvényes népszavazás az igenek győzelmét hozta volna – olvasható az Alapjogokért Központ legfrissebb elemzésében.
Az elemzésben az olvasható, hogy az érvénytelenség (és a nem szavazatok többsége) miatt a fenti kötöttség nem érvényesül, és mivel a népszavazáson feltett kérdés országgyűlési hatáskör, a parlament az érvénytelen népszavazástól függetlenül dönthet úgy, hogy megtiltja kényszerbetelepítést. A népszavazás után bejelentett Alaptörvény-módosítás ráadásul korlátot szabhat az alkotmányos identitást sértő uniós jogi aktusok hazai érvényesülésének.
A csatlakozáskor ugyanis csak a szuverenitásból eredő egyes hatáskörök közös gyakorlását engedte át az ország az uniónak, a szuverenitást magát nem ruházták át – írták. A lakosság összetételének kötelező megváltoztatása a központ szerint bizonyosan ebbe a kategóriába esik, ezért Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen uniós szabály vagy eseti döntés sem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel.
Megjegyezték azt is, hogy bár népszavazás érvénytelen lett, 1990 óta ilyen arányú támogatást egyetlen népszavazási kérdésre adott válasz sem kapott. A még nem végleges eredmény szerint ugyanis a nem szavazatok aránya meghaladja a 98 százalékot, ez pedig nagyobb konszenzust jelent, mint mikor Magyarország a NATO-hoz csatlakozott, és több szavazatot, mint az EU-integráció támogatottsága.
Emellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy az új szabályozás alapján tartott első népszavazási eljárás sikeresen vizsgázott, a választási szervek megfelelően és jogszerűen látták el feladatukat, a szavazás visszaélésektől mentesen zajlott
– áll az Alapjogokért Központ elemzésében.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS