Jól működik a magyar választási rendszer

A 2014-es voksolás is megmutatta, hogy jól működik a magyar választási és lebonyolítási rendszer, így “minden feltétel adott ahhoz, hogy ez egy időtálló, hosszú távon működőképes szabályozás legyen” – mondta a témával foglalkozó tanulmányuk szerdai budapesti bemutatóján Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője.

Azt mondta, egyetlen nemzetközi szervezet sem vonta kétségbe a rendszer demokratikus voltát, ami komoly megerősítést jelent. Hozzátette, hogy az új szabályozás számos olyan kérdést kezel, mint az egyes választókerületek mérete közötti aránytalanság, a Magyarországon lakhellyel nem rendelkezők szavazása vagy a nemzetiségek parlamenti képviselete, behozva olyan, uniós szinten is újításnak számító innovációkat, mint a Braille-írásos szavazólap vagy az, hogy minden választókerületben egy szavazókörnek akadálymentesnek kell lennie. A stabil kormánytöbbség kialakítását lehetővé tevő rendszerrel kapcsolatos ellenzéki félelmek mögött szerinte az a számítás áll, hogy “nyilván beárazzák a vereséget, és ilyenkor általában felelőst kell keresni, és ilyenkor a választási rendszer adja magát, tálcán kínálja magát”, mondta.

Fodor Csaba a húsz korábban elhangzott kritikát mintegy harminc oldalon megválaszoló elemzésről szólva arról beszélt: ellensúlyozhatók a korábban felmerült politikai és jogi ellenvetések, és azokra megfelelő válaszok is születtek.

Téglási András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának egyetemi docense azzal kezdte előadását, hogy “a futballban mindig a bíró a hibás”, ezt a szerepet adott esetben a választási rendszerre oszthatják a bírálók.
Azt mondta, a legtöbb elemzés egy adott időkereten belül vizsgálja például az Alkotmánybírság joggyakorlatát, “mintha 2010-ben kezdődne a világ”, holott a megelőző két évtizedet is vizsgálva az állapítható meg, hogy nincs új a nap alatt, minden most jelentkező kritika már korábban is elhangzott.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője arról beszélt, “a választási rendszer kritikája valójában egy politikai termék”, ami abból is látszik, hogy felhagy vele az ellenzék, ha esélyt lát a győzelemre. Az egyfordulós modellel kapcsolatban kiemelte, hogy egyszerű, igazságos és mintegy ötmilliárd forinttal olcsóbb, mint a korábbi, ráadásul európai sztenderd az egyfordulós modell. Szerinte a magyar választási rendszer “az egyik legjobb Európában”, mert egyszerre biztosít stabil kormánytöbbséget és ad megjelenést az ellenzéknek.

A “kamupártokkal” kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette, a jelenség oka a pártok állami kampánytámogatásának – az esélyegyenlőséget megteremteni hivatott – rendszere. “Bizonyos értelemben ez a költsége a demokráciának”, és “még ha sok pénzről is van szó, úgy gondolom, a demokrácia és az esélyegyenlőség megéri ezt a pénzt” – jelentette ki.

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója is arról beszélt, hogy a szisztéma bírálatának kártyája bármikor elővehető. Alkotmányjogi értelemben nincs jó vagy rossz rendszer, ha a megoldás megfelel annak a követelménynek, hogy általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog útján alakítja a polgárok szabad akaratát mandátumokká. Szerinte nincsen alkotmányjogi érv az egy- vagy kétfordulós választási rendszer mellett, hacsak nem az egyszerűség szempontját tesszük azzá – tette hozzá.

Szavai szerint a kisebb pártok esélyegyenlőségét szolgáló állami kampánytámogatás híján “nem beszélhetnénk normális választási rendszerről”, majd azt hangsúlyozta, hogy “jóval óvatosabbakká” váltak a kiskapukat használó, az erre az üzletre berendezkedett pártok.

Orbán Balázs megjegyezte: a többséget valamelyest erősítő egyfordulós rendszer előnye, hogy mérsékli a koalíciós kormányzás problémáit, csökkenti a kisebbik koalíciós partner szerepét, ami a rendszerváltozást követően “kifejezetten negatív” volt, legyen szó az MSZP és az SZDSZ vagy az Fidesz és akár a kisgazdapárt, akár az MDF együttműködéséről.

MTI, Vezető kép: Fodor Csaba a Nézőpont Intézet igazgatója/ECHO TV