Olyan Európára van szükség, amely közelebb áll a polgárokhoz, és egyenlő módon képviseli őket – jelentette ki Juhász Hajnalka országgyűlési képviselő, a KDNP alelnöke az Európai Parlamentben (EP) Európa jövőjéről folytatott konferenciasorozat keretében tartott, hibrid formában rendezett ülésen, szerdán.
Juhász Hajnalka az EP és a nemzeti parlamentek delegációinak tanácskozásán online elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az Európai Unió szuverén országok önkéntes döntése alapján jött létre. A tagországok úgy döntöttek, hogy bizonyos hatásköröket a jövőben közösen gyakorolnak.
Az uniós csatlakozás nem jelentheti azt, hogy egy közös európai jogrendben feloldódnának a tagállami jogrendek. Fontos, hogy a tagállamok alkotmányos identitása megmaradjon a jövőben is
– fogalmazott. Közölte: az uniós szerződések világos rendelkezéseket tartalmaznak a bel- és külpolitikai kérdésekről tartott szavazással kapcsolatban.
A jól megfogalmazott és kiegyensúlyozott rendelkezések meghozatalát az Európai Unió tagállamai és a nemzeti parlamentek egyhangúlag támogatták
– emlékeztetett.
Vannak bizonyos kérdések, amelyek esetében az egyhangúságot fenn kell tartani, a politikai egyensúly érdekében; ez az uniós tagság egyik meghatározó eleme
– tette hozzá.
Balczó Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője az európai parlamenti választások kérdéséről folytatott panelbeszélgetéshez hozzászólva azt mondta, hogy az úgynevezett transznacionális listák alapján történő szavazás nem hozná közelebb az Európai Uniót az európai állampolgárokhoz.
A listán ugyanis olyan nevek szerepelnének, amelyek többsége a választók számára ismeretlen
– érvelt. Az Európa jövőjéről szóló konferenciával összefüggésben közölte: az európaiaknak kétségeik lehetnek afelől, hogy a várható eredmények pontosan reprezentálják akaratukat. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes ajánlások uniós szintre kívánnak emelni bizonyos döntéseket, ezáltal erősítve az unió szövetségi állami jellegét. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) felmérése szerint az EU lakosságának mindössze 21 százaléka gondolja úgy, hogy több döntést kellene uniós szinten meghozni.
A felmérés tehát nem támasztja alá az ajánlásokat azzal kapcsolatban, hogy tagállami szintről minél több döntést kellene uniós szintre emelni
– tette hozzá.
Othmar Karas néppárti európai parlamenti képviselő felszólalásában kijelentette: az európai demokrácia liberális demokrácia, amelynek középpontjában erős parlamentek, köztük az Európai Parlament áll. Hangsúlyozta: meg kell szüntetni az egyhangúság elvét az uniós döntéshozatalban, az ugyanis – szavai szerint – nem demokratikus.
Gyengíti a közösségeket, és gyengíti a parlamenteket mind tagállami, mind uniós szinten
– mondta.
Anti Poolamets észt parlamenti képviselő úgy vélte, hogy amennyiben a nemzeti parlamentek hatáskörét csökkentik, azzal az állampolgárok hangját csökkentik. Mivel a nemzetállamok képviselik az állampolgárokat, az EP-választások esetén a transznacionális listák bevezetése szerinte veszélyes lenne, gyengítené a nemzeti parlamenteket. Végezetül kijelentette: a nemzetállamok szerepét nem szabad csökkenteni.
Branko Grims, a szlovén nemzetgyűlés tagja felszólalásában kijelentette: a legnagyobb probléma azzal van, hogy az európai intézmények egy buborékban működnek.
A brüsszeli buborék a legnagyobb probléma
– mondta. Kiemelte: az Európai Unió szuverén államok önkéntes szerveződése.
Ha meg akarjuk őrizni és erősíteni akarjuk Európát, akkor meg kell őrizni az egyhangúságot az uniós döntéshozatalban. Ez az, ami bennünket összekapcsol
– fogalmazott.
Az európai intézmények szerepének erősítése nem a megfelelő út
– tette hozzá.
Vladimir Bilčík szlovák EP-képviselő felszólalásában sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tagjelölt országokat nem hívták meg az Európa jövőjéről folytatott konferenciára. Fogalmazása szerint komolyabban kellene venni a bővítést és azokat az országokat, amelyek az európai projekt részeseivé kívánnak válni.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS