A közelgő garnitúraváltás holland és német dominanciát eredményezhet az uniós csúcspozíciókban. Mark Rutte, Frans Timmermans és Manfred Weber mellett Angela Merkel neve is újból előkerült a kalapból – írja a Magyar Nemzet.
Újabb találgatások láttak napvilágot az uniós csúcspozíciók sorsáról, miután Jean-Claude Juncker egy hét végi interjújában Angela Merkel potenciális európai szerepvállalásáról beszélt. Nem ez volt az első alkalom, hogy a saját tervei szerint 2021-ben leköszönő német kancellárt szóba hozták EU-csúcsintézmények kapcsán. Juncker viszont most először adott hangot annak a véleményének, hogy „Angela Merkel márpedig nem tűnhet el nyomtalanul”. Az Európai Bizottság elnöke szerint a német politikus mindamellett, hogy nagy tiszteletnek örvend a kontinensen, szakmailag is alkalmas lenne egy brüsszeli vezető pozíció betöltésére.
Merkel korábban ugyan kizártnak nevezte, hogy az európai porondon vállalna feladatot, ám a májusi uniós választások közeledtével egyre többször bukkan fel a neve. A kancellárt elsősorban a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöki székének várományosaként emlegetik. A jelenlegi elnöknek, Donald Tusknak a mandátuma november 30-án jár le. A sors fintora, hogy amennyiben Merkel valóban indulna a posztért, egyik legkomolyabb kihívója politikai szövetségese, Mark Rutte holland miniszterelnök (képünkön) lehet. A liberális Ruttét – aki Merkelhez hasonlóan rendre elhessegeti egy uniós karrier gondolatát – szintén befolyásos politikusként tartják számon Brüsszelben. Ráadásul igazi hídépítőként nemcsak Berlinben, de Párizsban is jó kapcsolatokkal bír.
Ha Mark Rutte és Macron (francia elnök) összefog, az európai liberálisok akár nyolc tagállami vezető révén képviselhetik magukat az Európai Tanácsban, ami alapjaiban meghatározhatja a következő elnök személyét
– írta elemzésében a European Policy Centre brüsszeli agytröszt. Rutte uniós ambícióit elősegítheti a hollandok nem titkolt vágya, hogy a brexitet követően nagyobb súllyal legyenek jelen Brüsszelben. Nemrég a Politico hírportál az esélylatolgatásában azt írta: a jövőben az alapító tagállam Hollandia legalább egy uniós csúcspozíciót akar, Rutte tanácsi elnöksége mellett pedig Frans Timmermans potenciális európai bizottsági vezető szerepe is szóba jöhet. A hollandoknak szinte biztosan osztozkodniuk kell majd a németekkel; a Der Spiegel német hírmagazin riportja szerint Merkel német politikust akar az Európai Bizottság élére, ezért is karolta fel a szintén bajor néppárti Manfred Weber választási csúcsjelöltségét.
A Magyar Nemzet szerint mindeközben hazugságok terjesztésével vádolta meg a magyar kormányt Jean-Claude Juncker, aki a Berliner Morgenpostnak arról beszélt: egyes uniós tagállamok „álhírek révén próbálják terelgetni a választói akaratot egy bizonyos irányba”. Az Európai Bizottság leköszönő elnöke példaként Orbán Viktor miniszterelnököt hozta fel, aki szerinte tévesen állítja, hogy őt (azaz Junckert) terheli a felelősség a brexitért. A magyar kormány azt is állítja, hogy én vagyok a hibás Európa kelet–nyugati megosztottságáért, pedig a bizottság mindent megtett ezeknek az árkoknak a betemetéséért – mondta az elnök, egyúttal ígéretet téve, hogy húsvét után „visszalőnek”, s keményebben fellépnek az álhírek ellen.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap az MTI-hez eljuttatott közleményben reagált az újabb vádaskodásra.
Európának új vezetőkre van szüksége, olyanokra, akik felismerik az európai emberek érdekeit, és képesek is azokat megvédeni
– szögezte le a tárcavezető, aki szerint Juncker európai vezetőként megbukott, és lenézi az európaiakat, amikor azt gondolja, terelgetni kell őket.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS